Valamennyi nagyobb nemzetközi lap és hírügynökség foglalkozott a forint gyengülésével. Az elemzések többsége a dollár euróval szembeni erősödését és a fokozódó recessziós félelmeket teszi felelőssé a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint gyengüléséért, de minden részletesebb elemzés, köztük a Bloomberg és a Reuters is kitér a tavaszi, választásokat megelőző hangulatjavító kormányzati kiadások negatív hatására – amelyek ikerdeficitet, azaz a folyó fizetési mérleg hiányának és az államháztartás hiányának egyidejű fellépését okozták –, miközben a jegybank devizatartalékai alacsonyabbak a régiós társakénál. Kiemelik emellett, hogy a jogállamisági aggodalmak miatt az unió visszatartja a 37 milliárd eurós Helyreállítási Alap pénzeit, ez a bizonytalanság pedig a régiós devizákhoz képest nagyobb forinteladást okoz.
A Bloomberg csütörtökön külön cikkben foglalkozik a forint árfolyamának alakulásával, miközben arról ír, hogy
a Magyar Nemzeti Bank újabb jelentős kamatemelést hajtott végre a szabadesés megállítására. A jegybank 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelte az egyhetes betéti kamatot, ami messze a legmagasabb az Európai Unióban.
Ezt követően a forint erősödött az euróval szemben – írták.
A hírügynökség kiemeli, hogy a feltörekvő piaci devizák közül a forint esett a legtöbbet – több mint 12 százalékot –, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A Bloomberg már kedden is kiemelte a forintot, mint amelyre erős teher nehezedik. A hírügynökség azt írta: a dollár több mint kétéves csúcsra erősödött, mivel a recesszióval kapcsolatos növekvő aggodalmak arra késztették a befektetőket, hogy menedékeszközökbe fektessenek, ezért a kockázatosabb devizák Magyarországtól Kolumbiáig zuhantak. A befektetők jellemzően a világ legnagyobb tartalékvalutáját vásárolják, ha baj van, ami erősíti a zöldhasút. Hangsúlyozták, hogy az a félelem, hogy a monetáris politika globális szigorítása mindenütt árthat a gazdaságnak, hozzájárul a kockázatosabb piacok eszközeinek eladásához, miközben az európai energiaválsággal kapcsolatos növekvő aggodalmak még jobban megterhelik az itteni eszközöket.
A Reuters a forint mélyrepülésével kapcsolatban azt írta, hogy az ország romló kockázati profilja és az uniós pénzek jövőjével kapcsolatos aggodalmak tovább növelték a recessziós félelmeket, ami a forint kiugró gyengülése mellett az államkötvény-hozamokat is jelentősen emelte.
A hírügynökség hangsúlyozza, hogy a forint hetek óta erősen gyengülő pályán van, ami megnehezíti a jegybank erőfeszítéseit a kétszámjegyű infláció megfékezésére, és fokozza a magyar eszközök sérülékenységét az ukrajnai háború és a megugró energiaköltségek közepette.
Magyarország sebezhetősége tovább fokozódott
– írják elemzésükben. A folyó fizetési mérleg hiánya főként az energia magas importárai miatt nőtt, miközben a kormány még csak most kezdte meg a hatalmas költségvetési hiány megfékezését, amelyet az áprilisi választásokat megelőző költekezés okozott.
A Reuters mellett a Financial Times külön cikkben is foglalkozik azzal, hogy
a piacok arra várnak, hogy megállapodás szülessen a korrupcióval, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a jogállamisággal kapcsolatos brüsszeli aggályok miatt befagyasztott 37 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról.
Erre azonban még nem került sor, sőt Brüsszel fokozza a Budapestre gyakorolt nyomást, ami tovább sújtja a magyar eszközöket – írják.
