<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A 2023-as évre vonatkozó vagyonnyilatkozatokban ismét fel kell tüntetni a fontos közjogi tisztséget betöltő személyeknek az ingatlanjaikat, ingóságaikat, értékpapírjaikat, betéteiket és tartozásaikat, illetve a családtagokét is. A most a Parlament elé terjesztett indítvány azonban az idei évre még a nyáron felpuhított vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget írja elő.

Ismét le kell adni nemcsak a fontos közjogi tisztséget betöltő személyeknek, hanem az ő családtagjaiknak vagyonnyilatkozatát is, illetve újra a dokumentum része lesz a vagyonelemeket tartalmazó fejezet is – derül ki a Parlament honlapjára feltöltött törvényjavaslatból, melyet Varga Judit igazságügyi miniszter kedd este 11 óra 10 perckor nyújtott be. Az indítvány része annak a csomagnak, melyet az Európai Bizottság által felfüggesztett 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) kohéziós pénzek lehívhatóvá tétele érdekében kívánnak elfogadtatni az Országgyűléssel.

Korábban lapunk is beszámolt róla, a brüsszeli testület a kondicionálási eljárásban az idén nyáron gyakorlatilag teljesen kiüresített vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását is feltételül szabta.

Az augusztus elseje óta hatályos szabályozás a megbízhatatlansága, ellenőriz(het)etlensége miatt korábban is a társadalom kereszttüzében állt vagyonbevallási rendszert még tovább puhította. Egyrészt megszüntette a családtagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, másrészt a képviselőknek és más, fontos közjogi tisztséget betöltő személyeknek a vagyoni helyzetről nem kell beszámolniuk, csupán arról,

  • a megbízatását megelőző három évben milyen foglalkozása, megbízatása, tagsága volt;
  • a nyilatkozat leadásakor milyen (nem összeférhetetlen) rendszeres jövedelemadó-köteles tevékenységet végez;
  • milyen olyan (nem összeférhetetlen) alkalmankénti, díjazással járó tevékenységet végez, melyből évi 2 millió forintnál magasabb díjazás jár;
  • milyen (nem összeférhetetlen) gazdálkodó szervezetben vállalt tagságot, tisztséget;
  • milyen gazdasági társaságban van meghatározó befolyást biztosító tulajdoni hányada;
  • milyen egyéb juttatásokat kap;
  • milyen egyéb pénzügyi érdekeltségei vannak.

A fenti tevékenységeket az illetőnek jövedelemkategóriánként kellett besorolnia. Ráadásul megszűnt az évenkénti bevallási kötelezettség, új vagyonnyilatkozatot az érintettnek csak akkor kellett tennie, ha változás állt be, azaz például beválasztották (volna) egy kuratóriumba, vagy gazdasági társaságban vállalt volna jövedelemszerző tevékenységet.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője akkor a változtatást úgy indokolta, az megfelel az uniós és a német gyakorlatnak.

Ám a pénz, különösen ha 3000 milliárd forintról van szó, nagy úr, így a kormányzat visszavonulót fújt a kérdésben. Az indítvány szerint az augusztus 1-jét megelőző gyakorlathoz térnek vissza, azaz

  • ismét le kell adni a családtagok – nem nyilvános – vagyonnyilatkozatait is;
  • ismét része lesz a bevallásnak az ingatlan, ingóság;
  • fel kell tüntetni az értékpapírok, bankszámlák, pénzkövetelések értékét;
  • nyilatkozni kell a fennálló tartozásokról.

Emellett az indítvány fenntartja a jövedelemkategóriánként felsorolt bevételi források rendszerét is. Az új szabályok az országgyűlési képviselők és családtagjaik mellett a Gazdasági Versenyhivatal és Versenytanács, a Médiatanács, az Állami Számvevőszék, a köztársasági elnök, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a Költségvetési Tanács, a Nemzeti Választási Iroda, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Közbeszerzési Tanács vezetőire és családtagjaira, valamint a közigazgatás politikai felsővezetőire és családtagjaira terjed ki.

A „visszaszigorítás” november 1-jén lép hatályba, azonban

a 2022. december 31-i állapotokat tükröző nyilatkozatokat még a felpuhított, augusztus 1-től október 31-ig érvényes, „puha” szabályok szerint kell leadni.

Ami azt jelenti, hogy idén nem fogjuk tudni, milyen vagyonelemeik vannak kis hazánk nagyjainak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.