2008 tavaszán adótanácsadók, adószakértők csoportja kezdeményezte az adórendszer átalakításával, versenyképességének javításával kapcsolatos olyan szakmai koncepció kidolgozását, az elkészült anyagot kedden mutatták be sajtótájékoztató keretében.
Az ismertetett javaslatcsomag célja az adórendszer jelenlegi állapotával kapcsolatos szakmai viták támogatása, és az ott felmerült kérdések konszenzusos megválaszolása oly módon, hogy annak eredményeként világossá váljon, milyen kialakítású adórendszer lehet alkalmas a vállalkozások növekedési képességeinek javítására, a feketegazdaság visszaszorítására, az aktivitási ráta és a foglalkoztatás növelésére, amely hatások egyébként egyszersmind hozzásegíthetik a költségvetést a tartós szociális biztonság hatékonyabb megteremtéséhez is.
Növelné a GDP-t, csökkentené az inflációt
A szakértők szerint már rövid távon is, a bevezetését követő évben képes lehet a gazdasági növekedés gyors előremozdítására, a gazdaság tartalékainak azonnali mozgósítására. Előzetes modellszámítások alapján az egyes lépések együttes megvalósítását követő évben azok gazdasági növekedésre gyakorolt hatása a jelenlegi alappályához képest további legalább 1 százalékos GDP arányában mért növekedési többletet, összesen akár csaknem 4,5 százalékos bővülést eredményezhet, ugyanezen évben az inflációt akár 2,8 százalék is mérsékelheti.
A tanulmány készítői szerint a gazdasági növekedésre gyakorolt jótékony hatások a későbbi években hatványozottan jelentkezhetnek, s a hazai gazdaság növekedése újra elérheti vagy akár meg is haladhatja a régiós átlagot.
Javulhat a foglalkoztatás
A javasolt lépések már a bevezetésük évében, és az azt követő évben is képesek lehetnek növelni a foglalkoztatási rátát, mely összességében, a feketegazdaság várható visszaszorulását figyelmen kívül hagyva is 0,5 százalékos emelkedést mutathat, s az a foglakoztatás feltételeinek lassabb, elhúzódó javulását feltételezve is tovább gyorsulhat a későbbi években. Ezen növekedési aránynál lényegesen nagyobb mértékben, és már a változások bevezetésének évében számíthatunk a legális foglalkoztatás nagyobb térnyerésére, és a szürke- illetve feketemunka jelentős visszaszorulására.
A javaslatcsomag egészének költségvetési hatása összesen mintegy 1100 milliárd forintnyi bevételkiesés lehet, ha nem vesszük számításba a gyorsuló növekedésből, növekvő foglalkoztatásból, illetve a feketegazdaság várható visszaszorulásából származó többletbevételeket.
Ennek eredményeként az egyes javaslatok bevezetése több éves megtervezett lépéssorozat folyamán, 2-4 éves időtávlatban képzelhető el. Az esetleges jelentős költségvetési hatások azonban nem indokolhatják az adórendszer átalakításának halogatását, hiszen a magyar gazdaság megfelelő növekedési képességének hiányát éppen a túlzott mértékű újraelosztás okozza, ilyen nagyságrendű költségvetési szerkezetváltás nélkül valójában tehát ténylegesen versenyképes adórendszer nem alakítható ki.
Nem véletlen tehát, hogy javaslat szerint mindenképpen csökkenteni kellene GDP-arányos adóterhelést. magyarországi adóterhelés mértéke 2007-ben a GDP 40%-át elérte. Ez az arány a magyar gazdasággal elsősorban és közvetlenül versengő régiós országokban lényegesen alacsonyabb, Szlovákiában például 29,3 százalék, Lengyelországban 34,9 százalék.
Az újraelosztást az első évben legalább a GDP 1,5-2,5 százalékának megfelelő mértékben kell csökkenteni, legalább ilyen mértékű mozgástér szükséges ahhoz, hogy az adórendszerbeli változások érdemi hatást gyakorolhassanak a gazdasági folyamatokra. Ugyanezen folyamat néhány éves időtávlatban pedig el kell, hogy érje a GDP 4,2-4,5 százalékát, összességében 1000-1100 milliárd forintot. Ennek eredményeként az adóterhelés ugyan még nem csökkenne a régióban legkedvezőbb adórendszerű országok adóterhelésének szintjére, de összességében közeledne az átlaghoz, s nagyságrendileg a jelenlegi lengyelországi adóterhelésnek felelne meg. Ilyen adóterhelés mellett az adórendszer megfelelő szerkezeti átalakításával kellően versenyképes adózási környezet alakítható ki.
Másképp csökkentenék a feketegazdaság súlyát
Az adórendszer versenyképességének érdemi javítása csak olyan módon valósítható meg, ha az egyszersmind képes előidézni a feketegazdaság visszaszorulását, az egyenlőbb közteher-elosztást, illetve azt, hogy jelentősen növekedjen az önkéntes adófizetési hajlandóság, és az ne csupán a hatósági ellenőrzés eszközeivel legyen kikényszeríthető.
A jelenlegi adórendszer, és számos korábbi adójavaslat egyaránt abból a hibás feltételezésből indul ki, hogy az alacsony jövedelemre bejelentettek adóterhelése nem változtatható, s ezáltal éppen az adórendszer azon elemi torzulását nem voltak képesek kiszűrni, melynek eredményeként az adófizetők egy jelentős rétege vonja ki magát az adókötelezettségek alól.
A szakértői adójavaslat ezzel szemben adókötelezettség alá kívánja vonni mindazokat, akik nem teljesítik adókötelezettségeiket valós jövedelmi viszonyaiknak megfelelően, hanem annál alacsonyabb jövedelmet vallanak be. E réteg tekintetében ugyanis szükségszerű az adóterhelés emelkedése, elkerülendő ugyanakkor, hogy az intézkedések a ténylegesen alacsony jövedelműek megélhetési viszonyait rontsák. Mindezek eredményeként a javaslatcsomag jövedelemviszonyokra gyakorolt hatása csak egységesen, az adóteher-változások és a lehetséges kompenzációs intézkedések együttes figyelembevételével vizsgálható és számszerűsíthető.
Fontosnak tartják a szakértők adórendszer egyszerűsítését is, mely szerintük számos szerkezeti hibával küzd, túlságosan elaprózott, bonyolult, felesleges bürokráciával terhelt. Ez egyrészt riasztó a vállalkozások, befektetők számára, visszaveti az ország tőkevonzó képességét, másrészt jelentősen megnehezíti a jogkövető magatartást, ezáltal felesleges üzleti kockázattal terhelve az adózókat. A javaslat szerint az adónemek számát drasztikusan kellene csökkenteni, legfőképpen a kis adók eltörlése révén. Emellett az adó bevallásának, nyilvántartásának és behajtásának egyszerűsítése is szükséges.
