Hónapok - sőt, lassan már évek óta - folyamatosan javul a munkaerőpiac helyzete Magyarországon újabb és újabb történelmi rekordokat elérve. Igaz, gyakran fogalmazódnak meg kritikák is a kialakult helyzettel kapcsolatban, főként a közfoglalkoztatási programok miatt. A benne résztvevőknek ugyanis csak egy kis hányada tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, nagyon nagy a bent ragadás veszélye, arról nem is beszélve, hogy az elvégzendő munka jellege jó, ha minimális hozzáadott értékkel bír a gazdasági teljesítmény szempontjából.
Kapcsolódó:
Csak politikai lózug a teljes foglalkoztatás?
A munkanélküliség szempontjából három csoportot különböztethetünk meg a statisztika alapján:
- vannak a hivatalosan munkanélküliek,
- az állami közfoglalkoztatási programban résztvevők,
- illetve a potenciális munkaerő-tartalék.
Utóbbiak olyan személyek, akik dolgozni szeretnének, viszont nem állnak rendelkezésre jelenleg, vagy nem is keresnek munkát (például a lehetőségek hiánya, esetleg kiábrándultság miatt). Őket a statisztika munkavégzésre irányuló szándékuk ellenére a gazdaságilag inaktívak között szerepelteti. Vagyis egyszerűen megfogalmazva ők egyfajta mozgósítható tartalékot jelenthetnek a munkaerőpiac számára.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a harmadik negyedév végén
- 226 ezer munkanélküli volt,
- 119 ezer olyan személy, aki dolgozna, de nem keres munkát,
- 6 ezer olyan, aki dolgozna, de nem áll jelenleg rendelkezésre,
- és mellettük volt még 211 ezer közmunkás.
Vagyis összesen 562 ezer olyan személy, aki elméletileg az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedve érdemben hozzájárulhatna mind a statisztika javulásához, mind pedig a gazdaság teljesítményéhez.
Ebből pedig egyenesen következik az is, hogy a statisztika szerinti 4,9 százalékos munkanélküliségi ráta helyett 11,8 százalékosról beszélhetnénk.
Vagyis több mint a duplája lenne a valós magyar munkanélküliség?
mfor.hu
