Sosem értettem (//www.zsiday.hu/blog/emelkedhetnek-e-tov%C3%A1bb-magyar-b%C3%A9rek) (//www.zsiday.hu/mennyire-sz%C5%B1k-munkaer%C5%91piac), hogy mire fel ez a várakozás, amikor a hazai munkaerőpiac egyre szűkebb és a Nyugat elszívóereje folyamatosan igen magas. A legtöbb elemzés a termelékenység-növekedéstől elszakadó bérek fenntarthatatlanságára hivatkozva várta a bérnyomás csökkenését. Ám mivel hazánk az unortodox közgazdaságtan Sarkcsillaga, sőt Szíriusza, ezért én is hadd adjak elő egy unortodox közgazdasági fejtegetést a magyar bérekkel kapcsolatban.
Szerintem nagyon leegyszerűsítve (a bérek szempontjából) a magyar gazdaságban négy szektor van: az állami, a szolgáltató, az ipar pedig két részre oszlik: multik, és kkv-k.
Az állam alkalmazkodik a helyzethez, árelfogadó, nem tud nagyon mit tenni. A szolgáltatószektor egy ideig benyelte a magasabb béreket de most már láthatóan elkezdte azt áthárítani. Ha kétszerannyi fizetést kell adni a borbélynak, akkor majd kétszerannyiba kerül a hajvágás, a kereslet meg valószínűleg nem annyira árrugalmas, hajat mindenképp kell vágatni. Ők tehát annyival fogják emelni az árakat, amennyivel mennek fel a bérek, és nyilván a sokkal olcsóbb indiai hajszobrász nem tud versenyezni a magyarral nyilvánvaló okokból ("non-tradable sector"). Tudom, erős leegyszerűsítés, de szerintem a szolgáltatószektor számára a kialakult bérszínvonal adottság, amihez alkalmazkodnak, és ugyanezt teszik a fogyasztók is.
A multik számára valójában még 20-30%-kal magasabb bérek mellett is nagyon olcsó a magyar munkaerő, még így is olcsóbb sokkal a németnél, de valószínűleg a csehnél is, úgyhogy ők egy kicsit szitkozódnak, majd megadják a fizetésemelést, belefér a profitabilitásba. Maradnak a "tradable" szektorban szereplő magyar kkv-k, akiknek viszont nem túl magas a nyereségrátája, ők azok akiknek igazán nehézséget jelent a béremelkedés. Ők egyrészt elkezdtek gépesíteni (ez már látszik a beruházási adatokon), hogy kiváltsák a drága munkaerőt, másrészt számukra az euróban kifejezett bérek számítanak, a magyar jegybank pedig láthatóan csúszó árfolyamrendszert alkalmaz (a forint lassú leértékelése az euróhoz képest), ami némiképpen tompítja a forintban számolt erős béremelkedés hatását, így fogukat összeszorítva ők is bírják még egy ideig.
Összességében tehát szerintem az a helyzet, hogy a bérek, miután kimozdultak egy instabil egyensúlyi pontból, még tovább tudnak emelkedni, legalábbis addig, amíg komolyabb globális lassulás/recesszió nincsen (vagy haza nem küldik a magyar migránsokat, de ennek kicsi az esélye). Ha nem lesz ilyen 2-3 évig, akkor még addig simán lehet éves 10% béremelkedés. Természetesen ez egyre erősebb inflációs nyomást is fog indukálni, de a jegybankot ez láthatóan nem zavarja, ami nem is meglepő, hiszen az MNB valódi fő célja a minél erősebb gazdasági növekedés, illetve az államadósság lecsökkentése, ami pedig minél negatívabb reálkamatokkal érhető el a leggyorsabban. Magas nominális GDP-növekedés mellett a nulla közeli kamatok iszonyú gyorsan tudják csökkenteni az GDP-arányos államadósságot, ebből a szempontból pedig számukra minden világok legjobbika az, ha lassan értékelődik le a forint (devizaadósságunk már úgyse nagyon van), kúszik fel az infláció, akár 4-5-6%-ra, miközben van 3-4% reálnövekedés. Ha 10%-kal nő a nominális GDP, és eközben a nemzetközi helyzet(ECB) miatt az államadósság kamatterhe csak 2-3-4%, akkor ez egyszerre támogatja a növekedést, és tünteti el az államadósságot (10% növekedés és 3%-os kamatteher mellett a GDP-arányosan 70%-os adósságállomány 4 év alatt 53%-ra csökkenhet). Persze az ilyen inflatórikus boomok általában csúnya balesettel érnek véget, de ha a 2022-es választásokig ki lehet ezzel húzni, akkor minden szuper. Utána meg majd csak lesz valahogy...
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
