Idén összesen 190 törvényjavaslat, 175 határozati javaslat, 7 politikai nyilatkozat, 189 interpelláció, 258 azonnali kérdés, valamint 3270 kérdés került az Országgyűlés elé. Utóbbi három kategóriában a megszólított miniszternek (legalább államtitkárán keresztül) kötelessége volt válaszolni, az első három beadványtípus sorsa azonban a mindenkori kormánytöbbség kezében van.
A benyújtott törvényjavaslatok közül egy kormányzati, egy kormánypárti, valamint négy ellenzéki indítvány folyamatban levő, egy kihirdetés előtt álló kezdeményezés, ezt Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz küldte normakontrollra. Összesen 121 törvényt, valamint a gránitszilárdságú Alaptörvény tizenkét év alatt meghozott tizenkettedik módosítását pedig már ki is hirdették a Magyar Közlönyben. (Összehasonlításképp: az Amerikai Egyesült Államok 1789-ben hatályba lépett alkotmányát 234 év alatt összesen 27-szer módosították.) Az idei változtatás lehetőséget az a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítására, a digitális állampolgárság megteremtésére, valamint megtiltja a honvédeknek, hogy szakszervezetet alakítsanak.
A törvények közül rögtön a Magyar Közlönyben I. számot kapott jogszabály tematizálta a közbeszédet. A parlamenten március elején villámgyorsan keresztülvert indítvány gyakorlatilag minden eddigi jogosítványt elvett a Magyar Orvosi Kamarától.
Nem telt el egy hónap, és megint a magyar törvényhozástól volt hangos a nemzetközi sajtó. A kormánypárti honatyák csak sok huzavona után, március végén szavazták meg a Finnországot a NATO tagjai közé felvevő jegyzőkönyv ratifikációjáról szóló törvényt, mely a Magyar Közlönyben a IV. számot kapta. Hasonló törvényjavaslat továbbra is fekszik a Ház előtt: a Svédország csatlakozásának ratifikációjáról szóló törvényjavaslat 2022 júliusa (!) óta van a parlament előtt, az csupán a végszavazásra vár, ám a kormánypárti képviselők eddig nem engedték azt megszavazni.
Szintén még a tavaszi ülésszakban, július elején szavazott az Országgyűlés Magyarország 2024-es költségvetéséről. Ez – ellentétben a 2022 tavaszán elfogadott, 2023-as büdzsével – még áll, nem kellett még hatályba lépése előtt gyökerestől felforgatni. A büdzsében Orbán Viktorék 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos inflációval, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal és 70 százalék alá csökkenő GDP-arányos államadóssággal számolnak. Az összeállításkor a József nádor téren 385 forintos euróárfolyammal kalkuláltak. A költségvetés a keresztségben az LV. számot kapta.
És bár a büdzsé minden évben a legfontosabb törvényjavaslat, a nyáron mégsem ez, hanem a státusztörvényként ismertté vált, a pedagógusok új életpályájáról szóló jogszabály körüli heves vita uralta a közbeszédet. A Magyar Közlönyben LII. számot kapott törvény a kormánypárti politikusok szerint fizetésemelést, az ellenzékiek szerint viszont kiszolgáltatottságot jelent a köznevelésben dolgozó tanárok és tanítók számára.
Szintén nagy vitát váltott ki a közvéleményben a vendégmunkások alkalmazását megkönnyítő törvény, pontosabban törvények ügye. Az első jogszabály, mely az L. sorszámot kapta, eredetileg idén november 1-jén lépett volna hatályba, ám azt még ezt megelőzően, október elején váratlanul visszavonták és helyette XC. számmal egy vadonatúj jogszabályt alkotott az Országgyűlés, melyett decemberben fogadott el.
Az év végét pedig az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény határozta meg. A kormány elképzelése szerint egy e célból létrehozott hivatal lenne hivatott a külföldről érkező befolyásolási kísérleteket figyelemmel követni. A decemberben elfogadott törvény LXXXVIII. számmal jelent meg a Magyar Közlönyben.
Országgyűlési határozatok tekintetében sokkal egyszerűbb a képlet: 33 indítványt fogadtak el, ezeket mind ki is hirdették. A rendelkezések zöme a parlament hatáskörébe tartozó személyi kérdés, például országgyűlési tisztségviselők, bizottsági tagok megválasztása, mentelmi ügyek vagy az Országgyűlés által megválasztott közjogi méltóságok (például alkotmánybírák, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjai) személyének kihirdetése. Azonban itt is találunk olyan határozatokat, melyek inkább a politikai nyilatkozat kategóriába sorolhatók, ilyen például az orosz–ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló határozat.
Az elutasított országgyűlési határozati javaslatok magas számát az indokolja, hogy azokat zömmel ellenzéki honatyák terjesztették be, tartalmuk pedig arra irányult, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt valamely intézkedés meghozatalára. Ezeket ugye a kormánytöbbség rendre leszavazza, legtöbbször már bizottsági szinten.
A tisztelt Ház elé került 7 politikai nyilatkozattervezetből kettőt kormánypárti képviselők, ötöt ellenzékiek nyújtottak be. Nem meglepő módon az előbbi kettőre áldását is adta az Országgyűlés, négy nem kapta meg a többséget, míg egy nyilatkozattervezetről még nem hozott döntés a plénum. A két elfogadott indítvány a migráció elutasításáról és a kibocsátó országok helyben történő támogatásáról, illetve a terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról szól.
A fentieken túl az Országgyűlés elé került három kezdeményezés politikai vita lefolytatásáról. Erre a házszabály szerint akkor kerül sor, ha a képviselőknek legalább egy ötöde kezdeményezi. A háromból kettőre már sor is került, február végén az akkumulátorgyárak kérdésében, míg május végén a bérek ügyében tartott ilyen vitát a Ház. Egy politikai vitához szintén megvan a kellő számú képviselői aláírás: Karsai Dániel és az eutanázia kérdésében december közepén kezdeményezett vitanapot az ellenzék, ennek megtartására azonban már csak a 2024-es tavaszi ülésszak keretében fog sor kerülni.
