3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A 2023-as költségvetés kiadásai 3,7 százalékkal, míg bevételei csupán 1,3 százalékkal haladták meg az elfogadott büdzsében rögzített összegeket. Így a tavalyi költségvetés hiánya 3400 milliárd forint helyett 4435,8 milliárd forintra nőtt.

A 2023-as költségvetés kiadásai összességében 1491 milliárd (plusz 3,7 százalék), a bevételei pedig csak 456 milliárd forinttal (plusz 1,3 százalék) haladták meg a büdzsében tervezett mértéket – derül ki az Országgyűlés honlapjára felkerült zárszámadási törvény tervezetéből.

Ennek következtében

az eredetileg tervezett 3400 milliárd forint helyett több mint 30 százalékkal magasabb, 4435,8 milliárd forint lett a költségvetés hiánya.

Varga Mihály pénzügyminiszter nem lehet boldog, nagyon elszállt a tavalyi hiány
Varga Mihály pénzügyminiszter nem lehet boldog, nagyon elszállt a tavalyi hiány
Fotó: Mfor / Dala Gábor

A részletes számok mögé kukkantva azt látjuk, hogy a működési kiadások 1900 milliárd forinttal (5,8 százalékkal) haladták meg a tervezett összeget, míg a működési bevételek 711,7 milliárd forinttal (2,2 százalékkal) teljesültek túl. Így a működési költségvetés nullszaldó helyett 1188,3 milliárd forint hiányt „termelt”.

A felhalmozási költségvetés (mely nagyjából egy hetede a működési büdzsének) még nagyobb lyukat ütött. A kiadások 1949,8 milliárd forinttal (55,7 százalékkal) lettek magasabbak, a bevételek ezzel szemben 150,6 millió forinttal (9,1 százalékkal) elmaradtak a tervtől. Így a felhalmozási költségvetés eredetileg tervezett 1851 milliárd helyett 2100 milliárd forinttal több, 3951 milliárd forint hiányt hozott össze.

A szépségtapaszt az európai uniós fejlesztési rész hozta, ahol a tervezett 3793,5 milliárd forint helyett csak 1435 milliárd forint lett a kiadások összege, azaz a tervezett összeg 62,2 százalékát nem költötték el. A bevételek viszont 2244,5 milliárd forint helyett 2139,4 milliárd forintra rúgtak, vagyis csupán 4,7 százalékkal csökkentek. Ennek köszönhető, hogy az EU-s fejlesztések költségvetése 1549 milliárd forintos hiány helyett 704 millió forintos többlettel zárt.

A büdzsé 2022-es elfogadásakor még úgy tervezték, hogy 2022 végén a GDP-arányos államadósság-mutató 73,5 százalék lesz, ami 2023 utolsó napjára 3,8 százalékponttal, 69,7 százalékra csökkenne. Ehhez képest a zárszámadási törvénytervezetben az olvasható, hogy a 2022. december 31-i 73,8 százalékhoz képest egy évvel később ez az index mindössze 0,4 százalékpontot esett, a GDP-arányos államadósság tavaly Szilveszter napján 73,4 százalék volt.

A hiány és az adósságmutató számait tavasszal ebben a cikkünkben elemeztük:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!