Az egy évvel korábbi 73,90 százalékos arányhoz képest 2023 végére 73,5 százalékra csökken Magyarország GDP-arányos adóssága, ami abból a szempontból tekinthető csak komolyabb teljesítménynek, hogy tavaly szeptember végén az ÁKK adatai még 75 százalékos arányt mutattak. Ráadásul a mutató nevezője az előző évben csökkent, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal marat el az egy évvel korábbi értéktől. (A statisztikákban reálértéken számolják a GDP-t – a szerk.)
Ha az adósság nominális számait nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a 2022 utolsó napján fennálló 48 853 milliárd forinthoz képest 55 084 milliárdra ugrott az adósságunk. Mindezt úgy, hogy a forint érdemben erősödött, hiszen 2022-ben az év végén az euró 400 forint felett volt, míg 23 utolsó napján 20 egységgel alacsonyabb szinten. Tehát a devizában korábban kibocsátott kötvények is csökkentették a forintban számított adósságot. A GDP arányos mutató csökkenése egyébként részben azzal magyarázható, hogy arányszám nevezőjében szereplő GDP nominálisan jobban növekedett, mint az adósság mértéke. A fentiekből kiderült, nagy büszkeségre aligha lehet oka a kormánynak.
Ami a most közzétett adatok alapján az adósságnál sokkal jobban érdekli a befektetőket az az államadósság hiánya, amely nem csak a kormány többször átírt terveit múlta felül, de a februárban „véglegesnek” tűnő számokat is. A hiány így jócskán túlszárnyalta az egy évvel korábbi 6,1 százalékos arányt, amit a minisztérium a keddi közleményében a szociális kiadásokkal indokol. Kiemelték ugyanis, hogy lakossági rezsivédelemre több mint 1300 milliárd forintot fordított a kormány 2023-ban, míg a nyugdíjkiadások megközelítették a 6400 milliárd forintot. Ezeken felül a családtámogatások és családi adókedvezmények összege meghaladta a 3000 milliárd forintot.
Fotó: MTI / Filep István
A hiány kapcsán az idei évre ugyan a kormány csökkenést ígér, ám a most valószínűsített 4,5 százalékos szintre sem vehetünk mérget, hiszen az év első két hónapjában korábban soha nem látott mínuszt halmozott fel a büdzsé. Így azon túl, hogy idei költségvetésben eredetileg szereplő 2,9 százalékos hiányt nagyon gyorsan elengedte a kormány, még a megnövelt érték sem garantált. Már csak azért sem, mert nem csak a hiány, de a gazdasági növekedés is a korábban vártnál rosszabb lesz, ez pedig egyebek mellett az adóbevételekben is visszaköszönhet majd. Így részben megismétlődhet, amit 2023-ban láttunk, amikor az óriási hiány részben a tervektől jócskán elmaradó adóbevételek eredményeként áll elő.
A tavalyi hiányban a vártnál kisebb bevételek mellett érdemi hatása volt a kamatkiadások megugrásának is. Az MNB adatai szerint a magyar GDP 4,3 százaléka ment el erre, ami az EU országai között a legnagyobb érték, ami nominálisan is igen jelentős, 3000 milliárd forintot meghaladó összeget tett ki. Ráadásul ez idén sem fog a jegybank elemzése szerint csökkenni, sőt összegszerűen még a tavalyi értéket is meghaladhatja az ország idei kamatfizetési kötelezettsége.
Ahhoz, hogy a 4,5 százalékos hiánycél tartható legyen (a már fent jelzett tragikus februári adatokat követően) egyes elemzők úgy látták, hogy akár 1000 milliárdos költségvetési korrekcióra is szükség lehet. Ennek végrehajtása viszont tovább csökkentené a gazdasági növekedést, ami az idei GDP-arányos adósságcélokat sodorná veszélybe. Ha a külső környezet nem javul érdemben és a magyar kormány sem kezd érdemi spórolásba, akkor nagy valószínűséggel jövő ilyenkor a csökkenő államadóssággal sem tud majd büszkélkedni a kormány.
A fentiek alapján nagyobb az esélye, hogy év végén a 74 százalékos arányhoz közelebb lesz a GDP-arányos államadósságunk, mint a 73-hoz.
