5p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

1993. november 1-jén lépett hatályba a Maastrichti Szerződés: felállt az államszövetség három pillére, létrehozták a monetáris uniót, és megágyaztak az eurónak.

Hat nyugat-európai állam - Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország - 1957-ben írt alá szerződést az Európai Gazdasági Közösség (EGK), valamint az atomenergiai együttműködésről szóló Európai Atomenergia Közösség (Euratom) létrehozásáról. A következő évben életbe lépő Római Szerződés fő célként vámunió és közös piac létesítését tűzte ki, s létrehozta a közösség legfontosabb intézményeit. 1967-től az EGK, a Montánunió és az Euratom intézményeinek egyesítése után az Európai Közösségek nevet használták, az időközben 12 tagúra bővült EK alapszerződését először 1987-ben módosították. Az akkor elfogadott Egységes Európai Okmány az egységes piac bevezetéséről döntött, véglegesítette a külpolitikai egyeztetések addig kialakult kormányközi mechanizmusát.

Az integráció további lépése a közösség politikai fogalomként való megteremtése volt. Az Európai Közösségek 12 országának állam- és kormányfői 1991. december 11-én a belga-holland-német hármas határ közvetlen közelében fekvő, hollandiai Maastrichtban állapodtak meg az EK helyébe lépő szervezet alapszerződésében, s a később megvalósítandó gazdasági és pénzügyi unióban. A Maastrichti Szerződést (hivatalos nevén a Szerződés az Európai Unióról) 1992. február 7-én írták alá az Európai Közösségek külügy- és pénzügyminiszterei. A szerződés 1993. november 1-jei életbe lépésével létrejött a jogi személyiséggel nem rendelkező, hárompilléres Európai Unió. Az első pillér a korábbi Európai Gazdasági Közösséget (immár Európai Közösséget) létrehozó szerződés, kibővülve a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásával. A második a kormányközi alapon szerveződő közös kül- és biztonságpolitika (célja a többi közt az EU biztonságának megerősítése, a demokrácia és a jogállamiság erősítése, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok biztosítása). A harmadik pillér a szintén kormányközi bel- és igazságügyi együttműködés, köztük a közös menekültügyi és bevándorlási politika, a kábítószerek, a nemzetközi csalás és a terrorizmus elleni harc. A három pillért a 2007 végén aláírt és 2009 végén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés olvasztotta egybe, Dánia és Nagy-Britannia kimaradási jogot kért és kapott az együttműködés bizonyos területein.

Az Európai Unióval együtt számos új intézmény jött létre, mint az európai ombudsman, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank. Az EU legfontosabb szerveinek szintjére emelték az Európai Számvevőszéket, s több intézmény, mint például az Európai Bizottság új nevet, a Bíróság új hatáskört kapott. A szerződés biztosította a közösségi szinten egyeztetett tevékenységet a jogalkotás és igazságszolgáltatás egyes területein, a közösségi jogot érintő kérdésekben bevezette az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament együttes döntését. Létrehozta az uniós (állam)polgárság fogalmát, s célul tűzte ki a személyek - és nem csak a munkaerő - szabad áramlását. Létrejöttek a kohéziós alapok, s további területekre - köztük az oktatás, kultúra, iparpolitika, fogyasztóvédelem, környezetvédelem - terjesztette ki a közösségi fellépést. A tagállamok úgy döntöttek, hogy közös pénzt vezetnek be, monetáris uniót hoznak létre, s meghatározták a konvergencia kritériumait, azt, hogy milyen feltételekkel lehetnek a tagállamok a közös valuta részesei. Ezek az árstabilitás, a kamatlábak konvergenciája, a költségvetési fegyelem és a valutastabilitás. A közös fizetési eszközt, az eurót 1999. január 1-jén 11 tagállam vezette be, az euró 2002 óta a készpénzforgalomban is átvette az addigi nemzeti valuták szerepét, az eurózónának jelenleg 19 tagja van.

A Maastrichtban aláírt megállapodás által hivatalosan is intézményesült az Európai Tanács, nőtt az Európai Parlament szerepe, szélesedett a Tanácsban a minősített többségi szavazási eljárás alkalmazási köre, a közösségi döntéshozatalba beemelték a szubszidiaritás elvét, azaz, hogy a döntések lehetőleg az érintettekhez legközelebb eső szinten szülessenek. Maastricht teremtette meg a keretet az integráció további fejlődéséhez, ami az újabb bővítéseket és az intézményes átalakításokat is magában foglalta. Amíg az öt évvel későbbi, 1997-es Amszterdami Szerződés elsősorban a még szorosabb integrációról döntött, a Nizzai Szerződés 2001-ben kiemelten az EU bővítéséhez szükséges intézményi reformokkal foglalkozott, a 2007 végén aláírt és 2009 végén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés pedig az akkor 27 - Horvátország 2013. évi csatlakozásával immár 28, de Nagy-Britannia távozása után újfent 27 - tagú EU működési kereteit reformálta meg és az Uniót önálló jogi személyiséggel ruházta fel. A Brexitet ez a szerződés tette lehetővé, mert először mondta ki, hogy a tagállamok kiléphetnek az unióból.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!