Egyik napról a másikra veszíthetik el a látásukat a slágergyógyszereket szedők

A dán gyógyszeripari óriás, a Novo Nordisk két, injekció formájában beadandó slágerterméke, a 2-es típusú cukorbetegek számára kifejlesztett Ozempic és a súlycsökkentés elősegítésére ajánlott Wegovy alkalmazásával számos potenciális mellékhatást és nem várt egészségügyi problémát hoztak már összefüggésbe, amelyekkel a gyártó a humán klinikai teszteken átment termékek piacra dobásakor még nem számolt. 

Az elmúlt években mindkét gyógyszer iránt exponenciálisan nőtt a kereslet, és noha más-más célcsoport számára készültek, mindkettő a fogyókúrás szerek élmezőnyébe küzdötte fel magát. A körülöttük kialakult hájpot jelzi, hogy az Ozempic egy időben hiánycikknek számított a hazai patikákban, mert ugyan vényköteles, de súlycsökkentő hatása miatt olyan, 2-es típusú diabéteszben nem szenvedők is elkezdték használni, akik célja kizárólag a gyors és látványos fogyás volt. Hatóanyaga, a szemaglutid – ez található egyébként a Wegovy-ban is – az agy éhségérzetet szabályozó központjára hatva csökkenti az étvágyat és szabályozza a vércukorszintet. Mindkét gyógyszer GLP-1 agonista, ami azt jelenti, hogy a szervezetben természetes módon előforduló GLP-1 hormon (glukagon-szerű peptid) hatását utánozva hozzájárul a gyomor lassabb ürüléséhez, a jóllakottságérzés fennmaradásához, ezzel pedig a táplálékbevitel csökkentéséhez.

Hasonló a működési mechanizmusa az amerikai Eli Lilly gyógyszeripari vállalat Ozempic és Wegovy versenytársaként pozicionált két GLP-1 agonista gyógyszerének, a Mounjarónak és a Zepbound-nak is. Előbbit a 2-es típusú cukorbetegek számára ajánlják, utóbbit pedig a súlycsökkentés elősegítésére. Mindkettő tirzepatid hatóanyagtartalmú. A tirzepatidot 2022-ben engedélyezték cukorbetegek kezelésére az Egyesült Államokban, és még ebben az évben zöld utat kapott az Európai Unióban is.

A nagy számok törvénye alapján – ahogy egyre többen kezdték használni ezeket a gyógyszereket – az elmúlt években számos, a humán klinikai vizsgálatok során is jelentkező, potenciális mellékhatás igazolódott. Ilyenek a betegtájékoztatón gyakori mellékhatásként feltüntetett emésztőrendszeri problémák, például az émelygés, a hányás vagy a hasmenés. De ritka mellékhatásként jelentkezhet a gyógyszereket szedőknél hasnyálmirigy-gyulladás, hipoglikémia (alacsony vércukorszint) és különféle allergiás reakciók is. Viszonylag új gyógyszerek esetében számít extrémnek, hogy a betegek egy részénél olyan mellékhatások vagy nem várt egészségügyi hatások is kialakulhatnak, amelyek a humán tesztelés során „nem buktak ki”. 

2024-es kutatási eredmények például megerősítették, hogy a GLP-1 agonista gyógyszerek növelhetik a ritka, de súlyos szemproblémák és a látásvesztés kialakulásának kockázatát. 

Keveseket érint, de jó tudni róla

Ilyen a nem artériás elülső iszkémiás optikai neuropátia (NAION), amit szemstroke-nak is neveznek, mert hirtelen látásvesztéssel jár. Hátterében a látóideg vérellátási zavara áll, és jellemzően az 50 év felettieket érinti. Fájdalommentes, a betegek általában csak akkor veszik észre, hogy komoly baj van, amikor több hétig tartó látásromlás után egyszer csak arra ébrednek, hogy az egyik szemükkel nem látnak – írja a témával foglalkozó cikkében a Conversation. Változó, hogy a látás a későbbiekben javul-e: az érintettek körülbelül 70 százaléka nem tapasztal pozitív változást a NAION után.

Kialakulásának pontos okai egyelőre nem tisztázottak, az viszont biztos, hogy bizonyos életmódbeli és egészségügyi tényezők – úgymint a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a magas koleszterinszint – növelheti a NAION kockázatát. Az amerikai szemészek szakmai szövetsége (AAO) oldalán közzétett tanulmányból kiderül, hogy az Egyesült Államokban becslések szerint százezer 50 év feletti emberből nagyjából 2-10-et érint ez a betegség.

Azoknál a cukorbetegeknél, akik szemaglutid hatóanyagtartalmú gyógyszert használtak, egy tavalyi kutatás eredmények szerint négyszer nagyobb volt a NAION kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem.

Júniusban aztán az Európai Gyógyszerügynökség nagyon ritka – vagyis tízezerből átlagosan egy embert érintő – mellékhatásként definiálta a szemaglutid tartalmú készítmények szedésével összefüggésbe hozható nem artériás elülső iszkémiás optikai neuropátia kialakulását. 

Mégsem akkora a kockázat, mint gondolták? 

A Conversation cikkéből az is kiderül, hogy két újonnan publikált tanulmány erdeményei némiképp árnyalják a képet. A kutatók két éven át elemezték 159-185 ezer 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő Amerikában élő beteg eredményeit. Az egyik tanulmány készítői arra jutottak, hogy a szemaglutid vagy tirzepatid hatóanyagtartalmú készítmények alkalmazása esetén kisebb a NAION kialakulásának kockázata, mint korábban gondolták. A vizsgált 159 ezer beteg közül csak 35-nél alakult ki NAION, míg a kontrollcsoport tagjai közül mindössze 19-nél. 

A másik tanulmány készítői pedig nem találtak olyan adatokat, amelyek arra utaltak volna, hogy a GLP-1 agonista gyógyszereket szedők körében megnövekedett a NAION kialakulásának kockázata. Ami azt jelenti, hogy további kutatásokra van szükség az érintettség és a kockázati tényezők pontosabb behatárolására. A kutatók azonban felhívták a figyelmet rá, hogy a GLP-1 agonista gyógyszereket szedők körében emelkedhet más, látóideg-rendellenességek kialakulásának kockázata. Ahogy arra is, hogy a látóideget tápláló erek egészségének megőrzése – és a súlyos betegségek, mint a magas vérnyomás vagy diabétesz kezelése – különösen fontos a szembetegségek elkerülése szempontjából.