Fél év alatt 3855 milliárd forintot tettek félre a magyar háztartások, ami családonként átlagosan nagyjából 955 ezer forintot jelentene – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss előzetes adataiból. Természetesen egy átlagos család ennyit nem spórolt össze, az egyes háztartások anyagi helyzete között ugyanis hatalmas eltérések vannak. A vagyonos felsőbb réteg viszont ennek a sokszorosát is megtakaríthatta, miközben az alacsony jövedelműek ennek csak a töredékét tették félre, vagy pedig adósságot halmoztak fel.
A háztartások pénzügyi vagyona mindenesetre az első félév végén már elérte a 115 805 milliárd forintot, ami történelmi csúcs, és háztartásonként átlagosan 28 millió forintra jön ki, de természetesen itt is nagyok az eltérések, a valóban „átlagos” háztartásoknak nincs ennyi pénzük a bankszámlájukon és értékpapírszámláikon, a kiemelkedően vagyonos réteg húzza fel ilyen magasra az átlagot.
A 100 leggazdagabb magyar összesített vagyona például valamivel több, mint 11 ezer milliárd forint, vagyis náluk van a bő 4 millió magyar háztartás pénzügyi vagyonának nagyjából a tizede.
A készpénz szerepe csökken, sokan külföldre mentik a pénzüket
A lakosságnál lévő készpénz mennyisége tovább nőtt az első és a második negyedévben is. Június végén már 7243,2 milliárd forintnyi bankjegyet tartottak odahaza a háztartások, ebből 440 milliárd volt a valuta és több mint 6800 milliárd a forint.
A lakosságnál lévő készpénz teljes mennyisége és a forint készpénzé is történelmi csúcson volt, összességében véve azonban a teljes pénzügyi vagyonhoz mérten lassacskán csökken a készpénz szerepe. Három évvel ezelőtt még bőven 8 százalék fölött volt a készpénzben tartott megtakarítások aránya, ma már alig haladja meg a 6 százalékot.
A külföldi készpénz mennyisége is csak stagnált az elmúlt negyedévekben, 2022-höz képest pedig 15 százalékkal csökkent. Azok a megtakarítók ugyanis, akik devizában gondolkoznak, inkább bankszámlán vagy értékpapírban tartják a pénzüket, a dollár és euró bankjegyek gyűjtögetése egyre kevésbé divat.
Bankbetétben több mint 16,7 ezer milliárd forintjuk van a háztartásoknak, ami átlagosan bő 4 milliós egyenleget jelentene, de nyilván ez az adat is a kiemelkedően vagyonos réteg miatt ilyen magas. Valószínűleg ők lehetnek azok, akik külföldi bankokban is sok pénzt tartanak. Jelenleg 2167 milliárd forint fölött van már a magyar háztartások külföldi bankokban tartott megtakarítása, vagyis a magyarok bankbetéteinek hetede-nyolcada már külföldi bankszámlán található. Az idén 47,6 milliárd forint friss megtakarítást vittek ki külföldi bankokba a magyar háztartások, tavaly csaknem 200 milliárd, 2023-ban 175 milliárd forint új pénz landolt külföldi bankszámlákon. A rekord év 2022 volt, akkor csaknem 430 milliárd forintot helyeztek el a magyar háztartások külföldi bankokban.
A külföldi bankszámlanyitás egyébként nem mindig egyszerű folyamat. A pénzmosás elleni törvények miatt sok bank ottani lakóhelyet, munkaviszonyt kér azoktól, akik náluk szeretnék vezetni a számlájukat. Ha egy ügyfél csak úgy besétál az utcáról egy szatyor euróval, dollárral vagy svájci frankkal, nem biztos, hogy be tudja azt tenni egy bankszámlára.
Fotó: Klasszis Média
Az állampapír helyett is külföldi kötvényt vettek
A magyar lakosságnál lévő állampapírok mennyisége csökkent az első félévben. A jegybanki adatok szerint 13 239 milliárd forintot tartottak a háztartások rövid és hosszú lejáratú állampapírokban június végén, ez minimálisan meghaladja ugyan a március végi szintet, de 715,5 milliárddal elmarad a tavaly év végitől. Nem nehéz kitalálni, mi történt a lakosság állampapírban lévő megtakarításaival: a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatát vélhetően sokan már nem állampapírba fektették be újra, sőt voltak olyan befektetők, akik a kamatfizetés után magukat a kötvényeket is eladták, és más helyet kerestek a megtakarításaiknak, például ingatlant vásároltak belőle, vagy már értékpapírban fialtatták tovább a pénzüket.
Ilyen értékpapír lehetett akár a banki kötvény is, amelyben 700 milliárd forintot meghaladó állomány gyűlt össze a félév végére, ez 12 és féléves rekord. Külföldi kötvényekben is egyre több magyar tartja a megtakarítását, már 1073 milliárd forint van ilyen hitelpapírokban, 35 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.
A részvényeken sokat lehetett keresni
Részvény jellegű befektetésben van a legtöbb háztartási vagyon, ezen belül is úgynevezett „egyéb tulajdonosi részesedésben”, vagyis valamilyen magáncégben, ami nem részvénytársaság. A félév végén 33 509 milliárd forintot érő vagyon volt ilyen cégekben, kevesebb, mint márciusban. Nem tőzsdei részvénytársaságokban pedig már csaknem 7 ezer milliárd forintnyi pénzük van a háztartásoknak – zömében a vagyonosabb családoknak.
A kisbefektetők terepe azonban a tőzsde, nem a magán részvénytársaságok. A tőzsdei részvények befektetői ráadásul jól jártak az idén, a náluk lévő értékpapírok állománya 3361,6 milliárd forinton tetőzött, és fél év alatt több mint 311 milliárd forintot nyertek a befektetéseiken, vagyis átlagosan körülbelül 10 százalékot nyertek a tőzsdén.
A legnépszerűbb értékpapír azonban nem a részvény, hanem a befektetési alap, amelyben már több mint 14,8 ezer milliárd forintot tartanak a magyar háztartások, ebből már több mint 2550 milliárd a külföldi befektetési jegy. Az első félévben összesen csaknem 1300 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került befektetési alapokba.
Az öngondoskodás új erőre kapott
Bár a kormányzati intézkedések nem kedveznek az öngondoskodásnak, hiszen egyre szélesebb azok köre, akik az szja-mentesség miatt nem tudnak adókedvezményt igénybe venni, emellett az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának engedélyezése is csökkentheti a pénztári egyenlegeket, az első félév adatai azt mutatják, hogy az öngondoskodást komolyan vevő magyarokat semmi sem tántoríthatja el a rendszeres megtakarítástól.
A biztosítástechnikai tartalékok szintje a félév végére átlépte a 6900 milliárd forintot, és a lakosság rekord összeget, 3074 milliárd forintot tartott életbiztosításokban, amelyekbe az első félévben csaknem 155 milliárd forint friss befizetés érkezett, ami szintén rekord befizetés. Tavaly egész évben hasonló nagyságrendű (158 milliárd forint) befizetés történt, mint az idén egyetlen félév alatt. Ennek egyik oka lehet, hogy a PMÁP-kamatokra pályázók között megjelentek a biztosítók is, amelyek sikeresen vették rá a befektetőket arra, hogy életbiztosításba helyezzék el a pénzüket.
Már 7 millió forint az átlagos magán-nyugdíjpénztári egyenleg
A nyugdíjpénztári nettó befizetések ugyan elmaradtak a 2024-estől, aminek lehet az oka hogy az idén ki lehet venni lakáscélra a pénzt az egyéni számlákról, de kiáramlást így sem mért az MNB. Összesen csaknem 56 milliárd forintnyi friss pénz folyt be a pénztárakba, ennek köszönhetően a lakossági nyugdíjpénztári megtakarításainak állománya ismét 3 ezer milliárd forint fölé emelkedett. Utoljára 2010-ben fordult elő ez a magánnyugdíjpénztárak államosítása előtt. Magánnyugdíjpénztárakban ma már csak 346 milliárd forint maradt, az önkéntes nyugdíjpénztárak pedig csaknem 2670 milliárd forintot kezeltek a félév végén.
Fotó: Klasszis Média
Érdekesség, hogy a jegybanki statisztika a 2011-ben államosított magánnyugdíjpénzeket is nyilvántartja a háztartások vagyonaként, bár ehhez az összeghez bajosan férnek már hozzá azok, akik lemondtak róla.
2611 milliárd forint elméleti megtakarítása van annak a 3 millió pénztártagnak, aki visszalépett a tb-rendszerbe, vagyis átlagosan nem egészen 900 ezer forint fejenként. Annak az 50 ezer tagnak, aki maradt a pénztárakban, az átlagos egyenlege már lassan megközelíti a 7 millió forintot.
Vannak, akiknek csak az adóssága hízik
A háztartások egy részének viszont nem a megtakarításai, hanem az adóssága nőtt nagyobbra az első félévben. A háztartások kötelezettségeinek az állománya június végén már 17 ezer milliárd forint fölött volt, a hiteleké ezen belül 14 545 milliárd lett. Hat hónap alatt 770 milliárd forinttal vettek fel több hitelt a magyar családok, mint amennyi a tőketörlesztésük volt. Ebből több mint 400 milliárd az ingatlanhitel volt, de fogyasztási hitelből is sok fogyott. Egész évben népszerű volt a személyi hitel, 166 ezernél is többen igényelték, hiába viszonylag magas a kamata. Az államilag támogatott munkáshitelt is több mint 27 ezer fiatal vette fel úgy, hogy többségük a maximális 4 millió forintot kérte. A babaváró támogatás népszerűsége csökkent ugyan, csaknem 10 ezer fiatal házaspár vette fel végül a támogatott kölcsönt.
