Az MNB tavaly év elejétől teszi közzé három szűrt inflációs mutatóját, amelyek a jegybanki szakemberek szerint leginkább megfogják a gazdaságban középtávon jelen lévő inflációs nyomást. Erre azért volt szükség, mert a jegybank szerint a statisztikai hivatal által publikált éves fogyasztói árindex, a maginfláció, a nyugdíjas árindex, illetve az európai statisztikai hivatal irányelveivel összhangban megállapított harmonizált fogyasztói árindex érzékenyen reagál átmeneti hatásokra (pl. adóemelések, energiaár változások stb.), amelyekre a monetáris politikának érdemben nem kell reagálni. Így a jegybank 2013 eleje óta három további inflációs indexet tesz közé: az adószűrt maginflációt, a keresletérzékeny termékek inflációját, és a ritkán változó termékek inflációját.
Ezekről a mutatókról az mfor.hu a publikálásuk óta folyamatosan beszámol, így rendszeres olvasóink számára „ismerősök lehetnek”. Újdonság azonban, hogy az idei évtől kezdve nem a KSH publikációt követő másnap teszi közzé a saját mutatóit a jegybank, hanem aznap, mégpedig 11 órakor. A két szakmai műhely így két órán belül 7 átfogó éves indexet fog publikálni, és akkor még a havi változásokról nem is beszéltük.
A változásra Virág Barnabás, az MNB igazgatója szerint azért van szükség, mert az inflációs elemzések zömét a piac a KSH megjelenésének napján már elvégzi, így a befektetői döntésekhez a jegybank a saját szűrt mutatóival nem tud hozzájárulni. Pedig a monetáris tanács kamatdöntései során értelemszerűen figyelembe veszi a stáb szerint az inflációs nyomást sokkal jobban megragadó szűrt mutatókat. Az elemzői háttérbeszélgetésen kérdésre Pataki Dániel elmondta, hogy az MNB szerette volna saját mutatóit egy időben megjelentetni a statisztikai hivatal adatsorával, de a KSH megőrizné a fogyasztói árindex primátusát, ezért kompromisszumként született meg a kétórás csúszás.
mfor.hu
