A 2016/2017-es évadhoz kapcsolódóan a Magyar Labdarúgó Szövetséghez 1290 TAO-pályázatot nyújtottak be, melyből végül 1250 elfogadásra is került - olvasható a szövetség 2016-os szakmai beszámolójában. Az előző évihez képest 3 százalékkal nőtt a benyújtott pályázatok száma, amivel párhuzamosan 7,8 százalékkal emelkedett az elfogadásra kerültek száma is. Azonban nemcsak a pályázók száma emelkedett, de a projektek értéke is, hiszen összesen 35,1 milliád forintnyi támogatásra mondott igen az MLSZ szemben az előző évi 28,7 milliárddal.
A növekedés egyébként csak részben köszönhető annak a ténynek, hogy egy évvel ezelőtt még jelentős bizonytalanság övezte a TAO-programok folytatását, így többen igyekeztek megragadni az utolsó lehetőséget. A TAO-támogatások igénylésénél a rendszer indulása óta töretlen az érdeklődés és évről évre egyra nagyobb összeget ítélt meg az MLSZ a pályázóknak.
A megítélt 35,1 milliárd forint döntő része, 22,6 milliárd infrastruktúra és tárgyi eszköz beruházás jogcímen kerülhetett felhasználásra, 11,5 milliárd pedig az utánpótlásnevelés-fejlesztését szolgálta. A teljes támogatási keretből év végéig 21,9 milliárdra került támogatási igazolás jóváhagyásra, vagyis ekkora összeget már biztosan lehívtak a megítélt támogatásból.
A rendszer indulása, vagyis 2011 óta tavaly év végéig összesen 131,2 milliárd forint TAO-pénz áramlott a fociba, megdöbbentő viszont, hogy ennek 10 százaléka egyetlen szervezethez, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványhoz ment.
A FUNA a TAO-ból összesen 13 milliárdnyi támogatást szedett már össze.
Jó évet zárt az MLSZ
"Az MLSZ 1,5 milliárd forint plusszal zárta az előző évet, ezt a pénzt eredménytartalékra fordította, amely így már 4,7 milliárdos" - tájékozatott Csányi Sándor. Az élvonallal kapcsolatban kifejtette, meghozta a várt eredményt a 12 csapatosra csökkentett létszám, mivel nemcsak gazdaságilag stabilabbak a klubok, hanem szakmai előrelépés is tapasztalható, ezért az NB I, az NB II és az NB III létszámát és rendszerét sem változtatja meg az MLSZ. A magyar fiatalok szerepeltetését ösztönző pénzügyi elosztási rendszert is kiemelte, jó példaként említve az éllovas Budapest Honvédot, valamint a Vasast, amelyek szerinte bebizonyították, hogy így is lehet sikereket elérni.
"Még ebben a hónapban felvesszük a kapcsolatot a klubokkal, hogy együtt találjunk megoldást az alacsony nézőszámra, mert hiába nem közvetít minden meccset a televízió, így sem nőtt a kilátogatók száma" - mondta Csányi, aki ismertette, hogy az MLSZ kérdőívét kitöltő közel 30 ezer szurkoló az alacsony színvonalat kifogásolta. Megjegyezte, a nézőszámra negatív hatást gyakorol, hogy több klub nem otthon játszik.
A profi klubok stadionjaival kapcsolatban elmondta, hogy 12-t már átadtak, 11 kivitelezése zajlik, míg további 8 előkészítés alatt áll, s vélhetően a 2019/20-as szezontól játszhat minden együttes a saját pályáján. Elárulta: két klubnak volt licencproblémája a pályafűtés hiánya miatt, de várhatóan nyáron Újpesten és Mezőkövesden is megoldják ezt, ami azt eredményezheti, hogy rövidebb lesz a téli szünet, amely jelenleg az egyik leghosszabb Európában.
Csányi a nemzeti stadion kapcsán aggodalmának adott hangot, mert megfogalmazása szerint kicsit csúszásban vannak, de ha a jelenlegi terveknek megfelelően 2019 szeptemberére elkészül az aréna, amely a 2020-as Eb-n három csoportmeccsnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont, akkor problémamentes lesz az átadás, illetve a novemberre várt felavatása. Az MTI kérdésére azt mondta, a csúszást az elhúzódó közbeszerzési eljárás okozta.
"Én ilyet még nem láttam" - jelentette ki Csányi a 30-40 ezer magyar szurkoló marseille-i vonulását és a budapesti spontán népünnepélyt említve a tavalyi, franciaországi Eb kapcsán.
mfor.hu
