Binder István, a PSZÁF szóvivője az MTI-nek elmondta: a felügyelet a határozat meghozatalával egyidejűleg feljelentést tett az illetékes nyomozó hatóságnál. Hozzátette: a rendőrségi nyomozás tisztázhatja, hogy az ügynek hány károsultja lehet, és hogy mekkora lehet az ügyfeleknek okozott kár.
Az MTI úgy tudja, hogy a vállalkozásnál tényleges hitelnyújtásra nem került sor, az ezzel kapcsolatosan felszámolt díjakat és jutalékokat azonban beszedte ügyfeleitől a cég.
A PSZÁF keddi közleménye szerint a felügyelet ügyfélbejelentés nyomán hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást a pozsonyi székhelyű, de kizárólag magyarországi tulajdonossal és vezető tisztségviselőkkel rendelkező Credit Bonus tevékenysége kapcsán. A vizsgálat, amelynek keretében a felügyelet 2010. április 15-én helyszíni ellenőrzést is tartott a társaság budapesti irodájában, megállapította: a Credit Bonus 2008-tól üzletszerű módon, engedély nélkül nyújtott pénzkölcsönt és végzett pénzügyi lízingtevékenységet Magyarországon.
A közlemény szerint a társaság e tevékenységeket - egyes ügyfeleit és a felügyeletet is megtéveszteni szándékozó módon - határon átnyúló szolgáltatás látszatát keltve végezte, és egyértelműen ki kívánta használni a magyar és a szlovák jogi szabályozás adta esetleges különbségeket, megkerülve a magyar hitelintézeti törvény rendelkezéseit.
A bírságok mértékének meghatározásakor a PSZÁF súlyosbító tényezőként vette figyelembe, hogy a Credit Bonus a.s. felelős képviselői az eljárás során a hatósággal szemben megtévesztő magatartást tanúsítottak. Enyhítő körülménynek számított, hogy a tevékenység végzését a társaság nem kívánta eltitkolni a vizsgálat során.
Az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén kiszabható bírság felső határa 20 millióról 500 millió forintra növekedett 2010. január 1-jén - emlékeztet a PSZÁF közleménye.
MTI/Menedzsment Fórum
