A NAV adatai szerint a legnagyobb csalásokat ugyanakkor a nyugat-dunántúli régióban leplezték le. Legtöbbször élelmiszer-ipari termékek, valamint fém- és acéláruk esetében követtek el visszaéléseket. Az áfát elnyelő cégláncolatokban sokszor olyan társaságok is vannak, amelyek tulajdonosai vagy ügyvezetői szerb, ukrán vagy román állampolgárok.
Az utóbbi időszak egy-egy átlagosnak nevezhető forgalmiadó-csalása hetvenmillió forintos kárt okozott az államkasszának.
Tavaly összesen ezerkétszáz áfavisszaélést követtek el, 84 milliárd forint értékben. Az idei év első felében nagyjából félezer újabb esettel foglalkoztak a NAV nyomozói, az okozott kár 35 milliárd forint körül mozgott.
A bűnügyi tapasztalatok szerint áfacsalást főként olyan árucikkek esetében követnek el, amelyek ömlesztve szállíthatók, és nehézen vagy egyáltalán nem azonosíthatók. Sárközi Alexandra alezredes, a NAV bűnügyi szóvivője a lapnak azt mondta: főként cukor, csokoládé, tej, hús és húskészítmények esetében érhetők tetten forgalmiadó-csalások, ugyanakkor a fém- és acéliparban is nyomon követhetők a visszaélések.
A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a forgalmiadó-visszaélések jelentős hányadában európai uniós államok cégei vesznek részt, szükség van az érintett országok közötti információcserére. Mint elmondta, évente átlagosan 150-200 megkeresést kezdeményez a NAV nemzetközi kapcsolatfelvétellel.
MTI
