Az Orbán-kormány által kiosztott koncessziók visszavétele és a közérdekű vagyonkezelői alapítványokba kiszervezett vagyonok törlése mellett az új Tisza-kormánynak arra is alkalma nyílik, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által eladott ingatlanokat is visszaszerezze.
A Tisza-kormány az összes ilyen eladást semmisnek fogja nyilvánítani, és minden résztvevőt felelősségre vonunk
– így kommentálta március közepén a Facebookon Magyar Péter, hogy a Belügyminisztérium után a Pénzügyminisztérium épületét is meghirdették eladásra.
Ez régi témája a leendő miniszterelnöknek, hiszen már tavaly októberben felelősségre vonást ígért a befektetőknek és az eladásban résztvevőknek arra az esetre, ha bármilyen szabálytalanságot talál majd az ügyletekben a tervei szerint létrehozandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal. Amelynek Császár Dániel lehet a vezetője, de Ruff Bálint, a Magyar-kormány leendő Miniszterelnökséget vezető minisztere is kiemelt feladatának tartja a vagyonvisszaszerzést.
Fotó: Wikimedia/VinceB
Az ügyletek átnézésének semmi akadálya, hiszen az MNV 100 százalékban állami tulajdonú társaság, így minden adásvételi szerződés és árverési dokumentum, értékbecslés rendelkezésre áll az elmúlt 16 évből. A részvényesi jogokat a magyar állam nevében eddig a nemzetgazdasági miniszter (Nagy Márton) gyakorolta. Nagy már április 17-én bejelentette, hogy visszavonul a politikától. Ő volt az, aki 2022-ben Lakner Zsuzsát nevezte ki az MNV vezérigazgatójának.
„Az új vezérigazgató szerteágazó elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a vagyongazdálkodás területén, aki Rózsa Zsoltot váltja. A miniszter többek között az MNV Zrt. új vezérigazgatójától elvárja, hogy a társaság működése transzparens legyen és aktívan járuljon hozzá az állami vagyon stratégiai szemléletű kezeléséhez, gyarapításához, az önálló és önellátó gazdaság megteremtéséhez”
– szólt a hír 2022-ben.
Lakner Zsuzsa 2024 decemberétől állami vagyonért felelős helyettes államtitkárként is dolgozott. A 24.hu számításai szerint az MNV vezérigazgatójaként 5,16 millió forintot, az igazgatóság elnökeként 1 millió forintot, az N7 Holding felügyelőbizottsági elnökeként pedig 750 ezer forintot kapott. Az ő havi keresete 8-9 millió forint között lehetett. Az szinte biztosra vehető az eddigi gyakorlat alapján, hogy az új kormány új vezérigazgatót fog kinevezni az MNV élére.
Csak egy ajánlat
Azt felsorolni sem lehet, hogy csak az elmúlt négy évben mi mindent árverezett el az MNV a balatoni üdülőktől a belvárosi palotákig. Lapunk is számos ilyen eladásról beszámolt. Például legutóbb azt írtuk meg, nagyon gyakoriak az MNV árverésein, hogy a meghirdetett ingatlanok kikiáltási áron kelnek el, tehát nincs licitálás, mert csak egy ajánlat érkezik be, amelyik aztán a nyertes is lesz. A februári és márciusi adatokat átnézve a legértékesebb négy árverés is csak egyajánlatos volt.
Magyar Péternél leginább a Belügyminisztérium eladása verte ki a biztosítékot. Ennek az üzletnek mostanra szinte minden részletét feltárta a független sajtó: Mohamed Alabbar arab befektető magyarországi cége, az Eagle Hills vette meg a palotát 50,8 milliárd forintért. Az Eagle Hills tavaly januárban a magyar állammal kötött szerződést Rákosrendező megvásárlásáról, de azt végül Karácsony Gergely főpolgármester megakadályozta. A Belügyminisztérium épületére tavaly szeptember 15-től 17-ig (vagyis alig három napon át) lehetett pályázni, és mindössze egyetlen ajánlat érkezett be, ami elegendőnek is bizonyult a sikeres árveréshez. Az MNV az elmúlt időszakban több száz állami ingatlant próbált meg eladni, köztük szép számmal milliárdos értékűeket is. A Belügyminisztérium eladása azonban ezek közül is messze kiemelkedik.
Leginkább a Válasz Online jeleskedett az üzletek pontos feltárásában. Ők írták meg, hogy decemberben vevőre talált a Garibaldi utca 2. és az Arany János utca 25. szám alatti minisztériumi épület. Előbbit – a korábbi Rogán-minisztérium Országházra néző palotáját – 5,6 milliárd forintért vásárolta meg a Sun World Hungary Kft. A cég magyar állampolgársággal is rendelkező tulajdonosának üzleti partnerei között orosz és kazah oligarchákat azonosított a Válasz Online. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának székhelye, az Arany János utca 25., mindössze 1,8 milliárd forintért került a Dargslan Ingatlanhasznosító Kft.-hez. A végső tulajdonos egy vagyonkezelő alapítvány, amely egy ismert kormányközeli családhoz, Sárhegyiékhez köthető. Sárhegyi Zoltán a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz-delegáltja.
Az MNV korábban többször is közölte, hogy célja a korábbi közszolgálati funkció megszűnése miatt felszabaduló értékes ingatlanvagyon piaci értékesítése. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt egy tavalyi Kormányinfón, hogy a belvárosi kormányzati ingatlanokat jobban megéri szállodaként hasznosítani, mert ez jelentős bevételt hozhat, amit más módon nem lehet elérni.
Az lesz a tulajdonos, aki a legtöbbet adja
– fogalmazott a távozó miniszter.
