Jövőre még nem változik a kisadózó vállalkozások tételes adója, ahhoz még korán van - mondta portálunknak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég a Független Hírügynökségnek beszélt arról, hogy szükség lesz a KATA szerint adózók nyugdíjának kiszámításakor figyelembe vett összeg emelésére, ezzel együtt pedig a tételes adó növelésére. Megemlítette, hogy a minimálbér évek óta ütemesen emelkedik, és ettől nagyon elszakadt a KATA esetében az ellátások alapjául figyelembe vett összeg.
Az mfor számításai szerint - amelyek Parragh László nyilatkozataira, valamint a hatályos jogszabályokban foglaltakra épülnek - a főállású KATA-vállalkozók jelenleg havi 50 ezer forintos adóját 73-75 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy az MKIK elnöke által említett feltételeknek megfeleljen a kisadózó vállalkozások szabályozása. A havi 50 ezer forint adó esetében jelenleg 94 400 forint az ellátások számításának alapja a törvény szerint.
Ahhoz, hogy a KATA szerint adózók ellátásnak alapja felzárkózzon a minimálbéresek idén 136 ezres bruttójához, 46 százalékkal kellene az előbbit megemelni. Ha ugyanezt a számítást elvégezzük az adók esetében, akkor azt kapjuk, hogy 73 ezer forint KATA mellett járhatna ugyanakkora ellátási alap, mint a minimálbéreseknél. Amit a könnyebb kezelhetőség kedvéért 75 ezer forintban is meg lehetne állapítani.
Számításainkkal nem vitatkozott az ötletgazda, Parragh László, szerinte ez egy logikus levezetés, valahol itt lehetne megállapítani a KATA új adómértékét. Amennyiben az idei minimálbért vesszük alapul, de jövőre még ennél is magasabb lesz a teljes munkaidőben adható legkisebb bér összege. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ennek elfogadtatása nagyon nehezen menne a vállalkozók körében. Ráadásul ő személy szerint is nehéz helyzetben van, mert a vállalkozók érdekeit képviseli, amibe bele kell férnie a látszólag népszerűtlen, de hosszú távon a vállalkozók javát szolgáló az intézkedéseknek is, mint például a gondoskodás a megfelelő nyugdíjról.
Abban biztos, hogy a változásokra a jövő évben még nem kerül sor. A parlament már tárgyalja az adócsomagot, abban ez nem szerepel, és időt kell hagyni a vállalkozóknak, hogy megértsék a szándékot. Beszélni azért folyamatosan kell erről - mondta az elnök.
Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a hatályos jogszabályok szerint lehetőség van 75 ezer forint tételes adó megfizetésére is, de ezzel nagyon kevesen élnek a mintegy 250 ezer KATÁ-s vállalkozó közül. Ekkor az ellátás alapja 158 400 forint, vagyis az előbb levezetett magasabb ellátási alapnál is több. Amennyiben tehát egyszer sor kerül a KATA átalakítására, akkor ezeket a tételeket szinkronba kell hozni. Például úgy, hogy egységesen 75 ezer forint lesz a tételes adó mértéke, s a most is figyelembe vett 158 400 forint lesz az ellátási alap. Vagy a jogalkotók lehetőséget nyitnak a 75 ezres adó felett egy még nagyobb adófizetés, és ezzel együtt még magasabb ellátási alap megszerzése előtt.
Parragh László arról is beszélt portálunknak, hogy a cafeteriával kapcsolatban tett kamarai javaslatok sem épülnek be valószínűleg jövőre a vonatkozó törvényekbe. Az MKIK szerint a közigazgatásban a versenyszférához azonos cafeteria-keretet kellene biztosítani - vagyis a jelenlegi 200 ezer forintról 450 ezerre kellene emelni - valamint általában is emelni kellene az éves keret összegét. Most portálunknak azt mondta az elnök, hogy a keret emelése mellett, vagy helyett szóba jöhetne a SZÉP-kártya felhasználási területének bővítése is. A juttatások közül egyedül kedvezményes adózásúként megmaradó kártyát jelenleg korlátozott körben, az idegenforgalomban lehet felhasználni. A kamara szerint az nem lenne jó megoldás, ha a napi fogyasztási cikkek megvásárlására is költeni lehetne, de a megszűnő, vagy kedvezőtlenebb adózású juttatásokat be lehetne építeni a kártya felhasználási területei közé. Arra azonban jelenleg nem sok esélyt lát, hogy ezek a javaslatok megjelenjenek a cafeteria 2019-es szabályozásában. (A kormány álláspontja egyébként puhulni látszik, kérdésünkre Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap elmondta, hogy az önkéntes pénztári juttatásoknál eltekinthetnek a szigorúbb szabályozástól.)
A már említett témák mellett még egy fontos érdekegyeztetési feladat áll a kamara előtt: a jövő évi minimálbér-emelés. Parragh László szerint most még korai megmondani, mekkora lehet az emelés mértéke, de az általános béremelés szerinte meg fogja haladni a 9 százalékot, vagyis két számjegyű lesz. Az elnök szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy manapság a kereslet mozgatja a munkaerő-piacot, a munkaadók kevesebb dolgozó közül tudnak válogatni.
A minimálbér-emelés időzítésére vonatkozó kérdésünkre - a költségvetési törvényjavaslat szerint erre leghamarabb csak 2019 július elsejével kerülhet sor, nem pedig január elejével, ami az egyik munkaadói érdekképviseleti szervezet, a VOSZ szerint elfogadhatatlan - azt mondta, hogy a költségvetés "mohó", de ezt meg lehet érteni, mert olyan folyamatok zajlanak a világban - FED kamatemelés, török gazdasági problémák, olasz kormányalakítási válság -, amelyek növelik a kockázatokat, és erre fel kell készülnie a pénzügyi kormányzatnak. (A kormány időközben jelét adta annak, hogy kész tárgyalni a szochó januári csökkentéséről.)
