2018. április 18. 16:00

A kamara szerint az szja mellett a szochó is lehetne egy számjegyű.



  • 10 százalék alatti szochó és szja kell a kamara szerint.
  • A mostaninál szélesebb adókedvezménnyel kell ösztönözni az öngondoskodást.
  • Liszt, kenyér 5 százalékos áfával adózzon, egyébként maradjon a 27 százalék körüli felső áfakulcs.
  • Iparűzési adóbevételt szét kell teríteni a települések között.

Elkészült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) átfogó gazdaságpolitikai javaslata a kormány részére - erősítette meg portálunknak Parragh László a Magyar Idők szerdai cikkében megjelenteket. Az MKIK elnöke egyebek mellett azt mondta a lapnak, hogy javaslatot tettek a költségvetési újraelosztás mértékének átalakítására.

Parragh László, forrás: MTI Parragh László, forrás: MTI

Az mfor-nak részleteket is elárult a javaslatcsomagról. A kamara szerint a kedvező nemzetközi pénzpiaci, gazdasági környezet és erős magyar makroszámok mellett gyorsabb ütemben is lehetne haladni például a hatéves bérmegállapodásban foglaltaknál.

Konkrétan a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét 10 százalék alá lehetne csökkenteni a most induló kormányzati ciklusban.

A hatályos megállapodás alapján 2022-re 11,5 százalékos lenne a szochó mértéke. Ez jelenleg 19,5 százalék, és a továbbiakban négy lépésben 2-2 százalékponttal csökkenthetne még az adó, amennyiben a béremelkedésre vonatkozó feltételek teljesülnek (ez azonban korántsem garantált, erről itt írtunk pár napja).

Parragh László szerint a személyi jövedelemadó jelenlegi 15 százalékos kulcsát is le kell vinni az egy számjegyű tartományba, az elnök tehát egyetért a kormány erre vonatkozó terveivel. Portálunknak azt mondta, hogy a visegrádi országokkal szembeni versenyképességi pozíciónkat muszáj a foglalkoztatás költségeinek csökkentésével javítani, mert e téren van az egyik legnagyobb elmaradásunk.

Kérdés azonban, hogy amennyiben a kormány a kamara által javasolt módon vágja vissza az adóbevételeket, az hogyan hat az ebből fedezett ellátások színvonalára. 

Parragh László szerint valóban muszáj foglalkozni az egészségügyi és nyugdíjrendszerrel, ahol az öngondoskodásnak a mostaninál jóval komolyabb szerephez kell jutnia. Ebben pedig a kormánynak az lenne a szerepe, hogy az adópolitikán keresztül minél jobban honorálja azokat, akik öngondoskodás céljából biztosítást kötnek, legyen szó egészségügyről vagy nyugdíjakról.

Erre egyébként már most is léteznek adótechnikák, az önkéntes pénztárak tagjai visszatérítést kapnak az éves szja-befizetésükből, egy bizonyos összeghatárig. Parragh elmondása alapján azonban ez kiterjedtebb formában valósulhatna meg, melynek részleteit a kormánynak készített tanulmányuk tartalmazza.

Az áfa esetében - egyetértve a kormány gazdaságfilozófiájával, hogy a fogyasztáson legyen az adórendszer súlya - nem lát lehetőséget nagy tehercsökkentésre, szerinte a 27 százalék körüli legfelső áfakulcs alkalmazására szükség van a büdzsé bevételeinek biztosítása érdekében.

Azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy néhány terméket még a kedvezményes 5 százalékos áfakörbe soroljanak. A kamara szerint például a liszt, vagy a kenyér is oda kerülhetne a jövőben.

Fontos kérdés a vállalkozások számára az iparűzési adó. Itt a kamara azt javasolja, hogy egy kiegyenlítési mechanizmus segítségével terítsék szét a keletkező adóbevételt a települések között. Ma ugyanis az a város jár jól, ahol megtelepszik a nagy adóbefizető, miközben a környékbeli kistelepüléseknek az előnyökből semmi nem jut. Pedig a cég alkalmazottjai részben ezekből a falvakból kerülnek ki, ahol nincs elegendő pénz a helyi közösség szociális, gazdasági igényeinek kielégítésére.

Parragh László szerint összességében a foglalkoztatás költségein kell nagyobb ütemben faragni, hogy minél dinamikusabb lehessen a bérnövekedés a következő években. Ez persze csak akkor éri meg az államnak, ha párhuzamosan a termelékenység is javul. Ebben az esetben nem csak az állam, de a munkaadók és a munkavállalók is jól járnak. A döntés joga és felelőssége azonban a kormányé - tette hozzá a kamara elnöke.


Miből finanszírozzam a cégem? Mitől lesz versenyképes egy magyar KKV és honnan szerezhet fejlesztési forrásokat? Ki viheti tovább a családi vállalkozást?

KKV-finanszírozás - égető tulajdonosi dilemmák konferencia - jelentkezzen most!