Klasszis Klub online találkozó

Módosult a program!

Május 13. 15:30

Vendég: Dávid Ferenc, a VOSZ volt főtitkára

Legyen előfizetőnk, és regisztrálhat rendezvényünkre!

Előfizetés



		
	

A kamara azért küzd, hogy legalább 3,5 százalékponttal csökkenjen jövőre a szociális hozzájárulási adó.

Tárgyalási alapot képez – mondta a tervezettnél nagyobb kamarai járulékcsökkentési javaslattal kapcsolatos kérdésünkre a csütörtöki Kormányinfón Lázár János. Arról van szó, hogy a hatéves bérmegállapodásban foglaltakhoz képest gyorsabban csökkenjen jövőre a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó (szochó). A kormány tehát a jelek szerint nem zárkózik el az akár 4-5 százalékpontos mérséklés elől, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni a lehetőségek számba vételekor, hogy a költségvetés jelenleg jó állapotban van, a számok teljesülnek, a kormányban mindenki elégedett, minden sínen van, tehát nincs miért megbolygatni a büdzsét.

Utóbbi gondolatokat egy, a kormányfőhöz közel álló, befolyásos gazdasági szereplő mondta portálunknak, amikor azt kérdeztük tőle, lát-e esélyt arra, hogy a tervezettnél gyorsabb legyen a járulékcsökkentés a következő etapban. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat közelről ismerő Parragh László szerint tényleg jó állapotban van a magyar gazdaság, szerinte lenne tere a merészebb lépésnek, ám azt is figyelembe kell venni, hogy az állami pénzügyekben most kegyelmi állapot van, s ilyenkor a döntéshozók mérsékelt lelkesedéssel fogadnak minden újító ötletet.

Parragh László (jobbra) illusztris társaságban 

S ez nem csak a közteherviselésre vonatkozik. Hanem a nagy ellátórendszerekre is, tehát az egészségügyre, nyugdíjrendszerre, oktatásra is. Az biztos, hogy a jövő tavaszi választásig „a fű se nő”, tehát a kormány nem nyúl bele a rendszerekbe – jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (MKIK) lapunknak. Ezt egyébként Lázár János is egyértelművé tette a minap: bár elismerte, hogy az egészségügyben szükségessé vált a forrásfelhasználás újragondolása, szerinte 2018 tavaszáig ebben már nem várható előrelépés.

Ami érthető is, amennyiben a politikusok helyébe képzeljük magunkat: minden előrejelzés a Fidesz választási győzelmét ígéri, ilyen helyzetben pedig senki nem kockáztatná meg a szavazatvesztést egy mindenképpen érdeksérelmekkel járó rendszerszintű átalakítással – fejtette ki a kamarai elnök. Aki szerint a vállalkozói világ sem akar most szélesebb értelemben vett változást, a jelenlegi politikai-gazdasági konstelláció megfelelő üzleti környezetet jelent a számukra. Nincs miért ugrálni.

Az igazi kérdés az, hogy a választások után, újabb 4 évre szóló felhatalmazás birtokában elindítja-e a nagy ellátórendszerek átalakítását a Fidesz, vagy csak kisebb kiigazításokat végez el, amennyiben a politikai támogatottsága az új ciklusban sem gyengül. Az biztos, hogy rendszerszintű beavatkozásra szükség lenne – ismerte el nyilatkozónk, elsősorban az egészségügyre utalva.

Visszatérve a járulékcsökkenésre: a kamarai kezdeményezésre létrejött hatéves bérmegállapodás szerint 2 százalékponttal csökken jövő januárban a szochó (tehát a mostani 22 százalékról 20 százalékra), de egy kitétel szerint amennyiben idén az első 10 hónapban legalább 11 százalékkal emelkednek a bruttó bérek – amire a jelenlegi tudásunk szerint minden esély megvan – akkor további 0,5 százalékpontot enged el a kormány.

Csakhogy az MKIK szerint a gazdaság állapota ennél nagyobb tehercsökkenést is lehetővé tesz. Akár 4-4,5 százalékponttal is lejjebb lehetne vinni a szochó mértékét jövőre - számolta ki a testület. A 3,5 százalékpont pedig már valószínűleg politikailag és pénzügyileg is elfogadható lehet.

Ezzel párhuzamosan pedig a betervezettnél nagyobb mértékben lehetne emelni a minimálbéren, valamint a szakképzett munkaerőnek járó garantált bérminimumon. A hatéves megállapodás szerint a minimálbér az idei 15 százalék után jövőre 8 százalékkal emelkedik, a garantált bérminimum pedig 25 százalék után 12 százalékkal, de ha a kormány elfogadja a kamarai javaslatot, akkor ezeket meghaladó mértékű emelés sem kizárt.

Ennek kapcsán megkérdeztük Parragh Lászlót, hogy mit gondol a diplomás minimálbér bevezetéséről. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a közelmúltban tett javaslatot egy a harmadik minimálbérre. Az MKKSZ bruttó 245 ezer forintban határozná meg jövőre ennek a legmagasabb végzettséghez kötődő minimálbér összegét. A kamara elnöke jelezte, hogy külföldi útja miatt még nem volt alkalma mélységében megismerni a javaslatot, de általánosságban indokolatlannak tartja a teljes munkaidőben adható legalacsonyabb bérek megkülönböztetését. Igazából már a garantált bérminimum esetében is felvethető szerinte ez a kérdés. A piac majd eldönti, hogy melyik munkakörért mennyit hajlandó fizetni - mondta. Most az a helyzet, hogy kénytelen a magasabb minimálbért fizetni a munkaadó olyan esetekben is, amikor pedig a szakképzettséggel rendelkező alkalmazott által elvégzett munka ezt nem indokolná. 

A gyorsabb szochó-csökkentésről mondta azt portálunknak Lázár János, hogy a kamarai javaslat „mindenképpen tárgyalási alapot képez”. Hozzátette azonban, hogy előbb látni kell a harmadik negyedéves, illetve az év végi gazdasági számokat. Az mindenesetre bizakodásra adhat okot kamarai körökben, hogy az első féléves mutatók mind a költségvetés, mind a növekedés tekintetében megfeleltek a várakozásoknak, tehát éppenséggel lenne tere a gyorsabb szochó-csökkentésnek. Erre maga Lázár is utalt a legutóbbi Kormányinfón.

Számoljon velünk, mennyi lesz a bére jövőre! 

Vagyis lehet, hogy a választások, illetve a tervek szerint alakuló gazdasági pálya nem tenné indokolttá például a bérmegállapodásban kijelölt ütemezés megváltoztatását, de a foglalkoztatási eredményekre tekintettel – a miniszter is ennek ismertetésével kezdte csütörtöki tájékoztatóját, kiemelve, hogy hét év alatt 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma – látni esélyt arra, hogy 2,5 százalékpontnál nagyobb járulékcsökkentést hajtson végre a kormány. Égi jelnek gondoljuk, hogy Lázár a kérdésünkre adott válasz elején és végén is nyomatékosította, a kamarai javaslatot egyértelműen tárgyalási alapnak tekintik.

A hatéves bérmegállapodás szerint a minimálbér bruttó összege
2017-ben: 127 500 forint
2018-ban: 138 000 forint
A garantált bérminimum bruttó összege
2017-ben: 161 000 forint
2018-ban: 180 500 forint

Baka F. Zoltán

mfor.hu


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.