Tárgyalási alapot képez – mondta a tervezettnél nagyobb kamarai járulékcsökkentési javaslattal kapcsolatos kérdésünkre a csütörtöki Kormányinfón Lázár János. Arról van szó, hogy a hatéves bérmegállapodásban foglaltakhoz képest gyorsabban csökkenjen jövőre a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó (szochó). A kormány tehát a jelek szerint nem zárkózik el az akár 4-5 százalékpontos mérséklés elől, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni a lehetőségek számba vételekor, hogy a költségvetés jelenleg jó állapotban van, a számok teljesülnek, a kormányban mindenki elégedett, minden sínen van, tehát nincs miért megbolygatni a büdzsét.
Utóbbi gondolatokat egy, a kormányfőhöz közel álló, befolyásos gazdasági szereplő mondta portálunknak, amikor azt kérdeztük tőle, lát-e esélyt arra, hogy a tervezettnél gyorsabb legyen a járulékcsökkentés a következő etapban. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat közelről ismerő Parragh László szerint tényleg jó állapotban van a magyar gazdaság, szerinte lenne tere a merészebb lépésnek, ám azt is figyelembe kell venni, hogy az állami pénzügyekben most kegyelmi állapot van, s ilyenkor a döntéshozók mérsékelt lelkesedéssel fogadnak minden újító ötletet.
Parragh László (jobbra) illusztris társaságban
S ez nem csak a közteherviselésre vonatkozik. Hanem a nagy ellátórendszerekre is, tehát az egészségügyre, nyugdíjrendszerre, oktatásra is. Az biztos, hogy a jövő tavaszi választásig „a fű se nő”, tehát a kormány nem nyúl bele a rendszerekbe – jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (MKIK) lapunknak. Ezt egyébként Lázár János is egyértelművé tette a minap: bár elismerte, hogy az egészségügyben szükségessé vált a forrásfelhasználás újragondolása, szerinte 2018 tavaszáig ebben már nem várható előrelépés.
Ami érthető is, amennyiben a politikusok helyébe képzeljük magunkat: minden előrejelzés a Fidesz választási győzelmét ígéri, ilyen helyzetben pedig senki nem kockáztatná meg a szavazatvesztést egy mindenképpen érdeksérelmekkel járó rendszerszintű átalakítással – fejtette ki a kamarai elnök. Aki szerint a vállalkozói világ sem akar most szélesebb értelemben vett változást, a jelenlegi politikai-gazdasági konstelláció megfelelő üzleti környezetet jelent a számukra. Nincs miért ugrálni.
Az igazi kérdés az, hogy a választások után, újabb 4 évre szóló felhatalmazás birtokában elindítja-e a nagy ellátórendszerek átalakítását a Fidesz, vagy csak kisebb kiigazításokat végez el, amennyiben a politikai támogatottsága az új ciklusban sem gyengül. Az biztos, hogy rendszerszintű beavatkozásra szükség lenne – ismerte el nyilatkozónk, elsősorban az egészségügyre utalva.
Visszatérve a járulékcsökkenésre: a kamarai kezdeményezésre létrejött hatéves bérmegállapodás szerint 2 százalékponttal csökken jövő januárban a szochó (tehát a mostani 22 százalékról 20 százalékra), de egy kitétel szerint amennyiben idén az első 10 hónapban legalább 11 százalékkal emelkednek a bruttó bérek – amire a jelenlegi tudásunk szerint minden esély megvan – akkor további 0,5 százalékpontot enged el a kormány.
Csakhogy az MKIK szerint a gazdaság állapota ennél nagyobb tehercsökkenést is lehetővé tesz. Akár 4-4,5 százalékponttal is lejjebb lehetne vinni a szochó mértékét jövőre - számolta ki a testület. A 3,5 százalékpont pedig már valószínűleg politikailag és pénzügyileg is elfogadható lehet.
Ezzel párhuzamosan pedig a betervezettnél nagyobb mértékben lehetne emelni a minimálbéren, valamint a szakképzett munkaerőnek járó garantált bérminimumon. A hatéves megállapodás szerint a minimálbér az idei 15 százalék után jövőre 8 százalékkal emelkedik, a garantált bérminimum pedig 25 százalék után 12 százalékkal, de ha a kormány elfogadja a kamarai javaslatot, akkor ezeket meghaladó mértékű emelés sem kizárt.
Ennek kapcsán megkérdeztük Parragh Lászlót, hogy mit gondol a diplomás minimálbér bevezetéséről. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a közelmúltban tett javaslatot egy a harmadik minimálbérre. Az MKKSZ bruttó 245 ezer forintban határozná meg jövőre ennek a legmagasabb végzettséghez kötődő minimálbér összegét. A kamara elnöke jelezte, hogy külföldi útja miatt még nem volt alkalma mélységében megismerni a javaslatot, de általánosságban indokolatlannak tartja a teljes munkaidőben adható legalacsonyabb bérek megkülönböztetését. Igazából már a garantált bérminimum esetében is felvethető szerinte ez a kérdés. A piac majd eldönti, hogy melyik munkakörért mennyit hajlandó fizetni - mondta. Most az a helyzet, hogy kénytelen a magasabb minimálbért fizetni a munkaadó olyan esetekben is, amikor pedig a szakképzettséggel rendelkező alkalmazott által elvégzett munka ezt nem indokolná.
A gyorsabb szochó-csökkentésről mondta azt portálunknak Lázár János, hogy a kamarai javaslat „mindenképpen tárgyalási alapot képez”. Hozzátette azonban, hogy előbb látni kell a harmadik negyedéves, illetve az év végi gazdasági számokat. Az mindenesetre bizakodásra adhat okot kamarai körökben, hogy az első féléves mutatók mind a költségvetés, mind a növekedés tekintetében megfeleltek a várakozásoknak, tehát éppenséggel lenne tere a gyorsabb szochó-csökkentésnek. Erre maga Lázár is utalt a legutóbbi Kormányinfón.
Számoljon velünk, mennyi lesz a bére jövőre!
Vagyis lehet, hogy a választások, illetve a tervek szerint alakuló gazdasági pálya nem tenné indokolttá például a bérmegállapodásban kijelölt ütemezés megváltoztatását, de a foglalkoztatási eredményekre tekintettel – a miniszter is ennek ismertetésével kezdte csütörtöki tájékoztatóját, kiemelve, hogy hét év alatt 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma – látni esélyt arra, hogy 2,5 százalékpontnál nagyobb járulékcsökkentést hajtson végre a kormány. Égi jelnek gondoljuk, hogy Lázár a kérdésünkre adott válasz elején és végén is nyomatékosította, a kamarai javaslatot egyértelműen tárgyalási alapnak tekintik.
A hatéves bérmegállapodás szerint a minimálbér bruttó összege
2017-ben: 127 500 forint
2018-ban: 138 000 forint
A garantált bérminimum bruttó összege
2017-ben: 161 000 forint
2018-ban: 180 500 forint
Baka F. Zoltán
mfor.hu
