Június közepén jelentette be Varga Mihály második kiigazító csomagját, melyre a vártnál jóval alacsonyabb idei évi infláció miatt is szükség volt. A kormány tavaly év végén ugyanis még 5,2 százalékos fogyasztói árindexszel tervezte az idei büdzsét, ám nagyon hamar kiderült, hogy a kormányzati intézkedések, pontosabban a rezsicsökkentések rekordalacsony szintre vitték a pénzromlás ütemét. Ez pedig, miközben a lakosság szempontjából igen kedvező változás, a költségvetés oldaláról elmaradó adóbevételeket eredményez. "Ennek hatása (szerk.: alacsony infláció) pedig megmutatkozik a fogyasztási típusú adóbevételeknél, így a tervezettől elmaradhatnak az áfából, a jövedéki adóból és a tranzakciós illetékből származó bevételek" - magyarázta a miniszter a kiigazító csomag bejelentésekor. (A történetnek másik is oldala is van! Ugyan, mi kizárólag a "veszteségre" fókuszálunk, meg kell jegyezni, hogy az alacsony infláció miatt például spórolhat a büdzsé a kamatkiadásokon is.)
A költségvetési előirányzatok alapján az látszik, hogy a kormány a fogyasztáshoz kapcsolt adókból nominálisan a 2012-esnél 16 százalékkal tervezett be többet: 3703 milliárd után 4287 milliárd forintot. Mivel azonban a korábbi évekkel ellentétben e jogcím alatt jelenik meg a büdzsében 3 új adónem is (távközlési adó, pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó), ezek előirányzatával korrigáltuk a tervszámokat. Így az áfából, a jövedéki adóból és a regisztrációs adóból idén 3914,3 milliárdot remélt a kormány szemben a tavalyi 3690,5 milliárddal. Ez 6 százalékos nominális növekedést jelentett volna, amit ha korrigálunk a tavalyi tervezéskor alkalmazott, idei évre jelzett 5,2 százalékos inflációval, 1 százalékos reálnövekedést kapunk.
83 milliárdot bukhatnak idén
Igenám, de már az első idei hónapok után kiderült, hogy jóval a kormányzati prognózisok alatt lesz a pénzromlás idei üteme, ez pedig, ahogy már említettük, jócskán befolyásolja a fogyasztási adókból származó bevételeket is. Ennek megfelelően a Nemzetgazdasági Minisztérium a konvergencia programban módosította az inflációs előrejelzését, 3,1 százalékra. Bár az elemzői várakozások konszenzusa még ennél is alacsonyabbat prognosztizál előre. Mindenesetre mi a kormányzati előrejelzéssel számoltunk, amikor is megkaptuk, hogy az alacsonyabb inflációval 6 helyett "csupán" 4 százalékkal nőnének idén a vizsgált bevételek. Vagyis a kormány által betervezett és a módusuló összegek között 78,1 milliárdos az eltérés. Magyarul, ennyit bukik az államkassza azért, mert jócskán "túllőtték" a 2013-as inflációt annak tervezésekor. Persze lakossági szempontból azért ennek is megvolt az előnye, hiszen a minimálbéreket és a nyugdíjakat is a magasabb mértékkel emelték, de ez már egy másik történet.
Kalkulációnk alapján az áfából várt 2953,2 milliárd helyett 59 milliárddal kevesebb jöhet be, a jövedéki adó 947,1 milliárdja helyett 18,9 milliárddal kevesebb lehet a valóság, míg a regisztrációs adónál 279 millió az eltérés. És mindemellé még betársul a fogyasztási adóként befolyó tranzakciós adó, melyből eddig jelentős volt az elmaradás, ám előbb egyszeri tranzakciós illetékfizetést róttak ki a bankokra az első négy havi befolyt összeg duplájában meghatározva, majd augusztustól megemelték az illeték mértékét is, így akár a tervnek megfelelő összeg össze is jöhetne. Ám Banai Péter Benő a nemzetgazdasági tárca egyik fogadóóráján úgy fogalmazott: még a fentiek tükrében sem éri el a befolyt összeg az előirányzatot.
Az első félévben 56 milliárd is lehet az elmaradás...
A helyzet azonban az, hogy a fentebb említett 78,1 milliárd forintos mínusz igen óvatos becslésnek nevezhető, hiszen még az áprilisi kormány-várakozást jelentő 3,1 százaléknál is alacsonyabb lehet az infláció. Jelenleg az elemzői konszenzus 2,5 százalék körül mozog, az első félév átlaga pedig 2,35 százalékra jött ki.
Mivel nemrég megismerhettük a júniusi részletes államháztartási adatokat is, amivel teljes rálátásunk lehet az első félév állapotára, elkészítettük becslésünket az eddigi felhalmozott elmaradásra. Ebben az esetben sem számoltunk a 3 új adónemmel, és így 1957,2 milliárdnak kellett volna befolynia a büdzsébe az előirányzat időarányos megosztásával szemben a tavaly 1845,3 milliárddal. A vártnál alacsonyabb első féléves infláció eredményként azonban már 53 milliárdos eltérés mutatkozik. Áfából 40 milliárddal folyt be kevesebb csak a pénzromlás üteme miatt, jövedéki adóból pedig 12,9 milliárddal.
A második Varga-csomag azonban minden bizonnyal valamilyen mértékben kompenzálni tudja majd a "túlbecslés" miatti költségvetési kieséseket.
Székely Sarolta
mfor.hu
