Az MNB fizetési módok társadalmi költségeinek felméréséről szóló tanulmánya a készpénzes fizetés mellett a klasszikusnak számító készpénz-átutalási megbízás költségeit is megvizsgálta. A lakosság számára nemcsak a postai sorban állás miatt sem kedvező megoldás ez, de a szolgáltatók a csekk kibocsátásnak költségeit is a fogyasztókra hárítják, így növelve a számla végösszegét. Összesítve a fizetési módszer 2009-ben a GDP 0,15 százalékát jelentő költséget (38,96 milliárd forintot) generált a gazdaságban, melynek legnagyobb része a háztartásokat és a vállalati szektort terheli. Előbbi számára az ügyintézés forintosított összege, utóbbiak számára pedig a felszámolt díjak, valamint az adminisztrációs költségek jelentenek plusz terheket.
A harmadik leggyakoribb fizetési mód
A 2009-ben hazánkban lezajló összes fizetési tranzakción belül ( 3726 millió darab, 421 716 milliárd értékben) a sárga csekkes megoldás 271 millió darabot jelentett összesen közel 3 ezer milliárd forint értékben. Ezzel alig marad el az átutalások mögött pár tízmillió darabbal. Az értéket illetően természetesen jelentősebb a különbség a nagyértékű átutalások miatt. A tranzakciók 97 százaléka a háztartásoktól indul ki, 85 százaléka pedig a vállalati szektorba irányul.
Költséges megoldás mindenki számára
Az MNB számára a vizsgált évben a sárga csekkes tranzakciókkal kapcsolatban összesen 7,85 milliárd forint költsége merült fel, melynek 64 százalékát a bankjegyek, 32 százalékát pedig az érmék beszerzése jelentette. A pénzforgalmi szolgáltatói szektor költsége ennek többszöröse volt, hiszen a számított privát költségek 26,1 milliárd forintot, a társadalmi költség pedig 24,1 milliárdot tett ki - a készpénztartáson elszenvedett veszteség nélkül. "A két legnagyobb költségtétel a készpénz-átutalási megbízások ügyfelektől való átvétele (33,32 százalékkal) és a készpénz-átutalási megbízások feldolgozása (23,88 százalékkal) volt" - részletezi a tanulmány.
Rosszabb a helyzet a vállalatok esetében, a szektort vizsgálva ugyanis kiderült, hogy a sárga csekkes fizetési móddal kapcsolatban felmerült privát költség 34,35 milliárd forint, a társadalmi költség pedig 4,79 milliárd forint. A költségek nagysága magyarázható azzal is, hogy ők egyaránt szerepelhetnek a tranzakciók kimenő és bejövő oldalán is. Számukra a legnagyobb költségtétel a készpénz-átutalási megbízások postai és banki díja (29,53 milliárd forint), ami az összes költség közel 75 százalékát jelenti, 24 százalékot pedig a csekkek beszerzési díja tesz ki, ami 2009-ben 1,17 milliárd forint volt.
A háztartások esetében a felmerülő költség szinte teljes egészét a csekkek feladásával, valamint a készpénzfelvétellel kapcsolatban jelentkező költségek tették ki. Így a szektor számára 8,58 milliárd forint privát költséggel jár a fizetési módszer alkalmazása, a számított társadalmi költség is megegyzik ezzel az értékel.
Az állami szférában a vizsgált időszakban 27,35 millió esetben történt készpénz-átutalási megbízásos tranzakció. A felmerült privát költség mindössze 3,65 milliárd forint volt, míg a társadalmi költség 0,14 milliárd forint. Ebben az esetben is a legnagyobb költségtételt a megbízások postai és banki díja jelentette 3,51 milliárd forint értékben.
A legtöbbet ezen lehetne spórolni
A Magyar Nemzeti Bank a hatékonyság javulásának érdekében az összes csekkes és papíralapú átutalási tranzakciónak az elektronikus csatornába való átterelését tartja optimálisnak. A tanulmány nem részletezi, hogy a két átirányítás külön-külön mennyire lenne költséghatékony.
Abban az esetben azonban, ha a két megoldás felszámolásra kerülne, társadalmi szinten évente 70 milliárd forintot lehetne megtakarítani a változó költségek megspórolásával. Ha pedig ehhez még fix költségeket is hozzászámítjuk, az 15 milliárd forintot jelentene. "Így a papíralapú megbízások teljes kivezetése éves szinten kb. 85 milliárd forintnak megfelelő erőforrás-megtakarítást jelentene a magyar társadalom számára" - összegzi a dokumentum.
Ezzel szemben a készpénzes megoldások csökkentése 11,35 milliárd forint megtakarítást eredményezne, míg a nyugdíjellátások bankszámlára történő kifizetése 6,5 milliárd forinttal kerülne kevesebbe társadalmi szinten évente.
Székely Sarolta
mfor.hu
