Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

A sárga csekkes fizetési módszer teljes kivezetésével társadalmi szinten 85 milliárd forintot lehetne megtakarítani. A felmerülő költségek pedig részben a háztartásokra róják a legnagyobb terhet - derül ki a Magyar Nemzeti Bank tanulmányából. Mfor.hu-háttér.

Az MNB fizetési módok társadalmi költségeinek felméréséről szóló tanulmánya a készpénzes fizetés mellett a klasszikusnak számító készpénz-átutalási megbízás költségeit is megvizsgálta. A lakosság számára nemcsak a postai sorban állás miatt sem kedvező megoldás ez, de a szolgáltatók a csekk kibocsátásnak költségeit is a fogyasztókra hárítják, így növelve a számla végösszegét. Összesítve a fizetési módszer 2009-ben a GDP 0,15 százalékát jelentő költséget (38,96 milliárd forintot) generált a gazdaságban, melynek legnagyobb része a háztartásokat és a vállalati szektort terheli. Előbbi számára az ügyintézés forintosított összege, utóbbiak számára pedig a felszámolt díjak, valamint az adminisztrációs költségek jelentenek plusz terheket.

A harmadik leggyakoribb fizetési mód

A 2009-ben hazánkban lezajló összes fizetési tranzakción belül ( 3726 millió darab, 421 716 milliárd értékben) a sárga csekkes megoldás 271 millió darabot jelentett összesen közel 3 ezer milliárd forint értékben. Ezzel alig marad el az átutalások mögött pár tízmillió darabbal. Az értéket illetően természetesen jelentősebb a különbség a nagyértékű átutalások miatt. A tranzakciók 97 százaléka a háztartásoktól indul ki, 85 százaléka pedig a vállalati szektorba irányul.

Költséges megoldás mindenki számára

Az MNB számára a vizsgált évben a sárga csekkes tranzakciókkal kapcsolatban összesen 7,85 milliárd forint költsége merült fel, melynek 64 százalékát a bankjegyek, 32 százalékát pedig az érmék beszerzése jelentette. A pénzforgalmi szolgáltatói szektor költsége ennek többszöröse volt, hiszen a számított privát költségek 26,1 milliárd forintot, a társadalmi költség pedig 24,1 milliárdot tett ki - a készpénztartáson elszenvedett veszteség nélkül. "A két legnagyobb költségtétel a készpénz-átutalási megbízások ügyfelektől való átvétele (33,32 százalékkal) és a készpénz-átutalási megbízások feldolgozása (23,88 százalékkal) volt" - részletezi a tanulmány.

Rosszabb a helyzet a vállalatok esetében, a szektort vizsgálva ugyanis kiderült, hogy a sárga csekkes fizetési móddal kapcsolatban felmerült privát költség 34,35 milliárd forint, a társadalmi költség pedig 4,79 milliárd forint. A költségek nagysága magyarázható azzal is, hogy ők egyaránt szerepelhetnek a tranzakciók kimenő és bejövő oldalán is. Számukra a legnagyobb költségtétel a készpénz-átutalási megbízások postai és banki díja (29,53 milliárd forint), ami az összes költség közel 75 százalékát jelenti, 24 százalékot pedig  a csekkek beszerzési díja tesz ki, ami 2009-ben 1,17 milliárd forint volt.

A háztartások esetében a felmerülő költség szinte teljes egészét a csekkek feladásával, valamint a készpénzfelvétellel kapcsolatban jelentkező költségek tették ki. Így a szektor számára 8,58 milliárd forint privát költséggel jár a fizetési módszer alkalmazása, a számított társadalmi költség is megegyzik ezzel az értékel.

Az állami szférában a vizsgált időszakban 27,35 millió esetben történt készpénz-átutalási megbízásos tranzakció. A felmerült privát költség mindössze 3,65 milliárd forint volt, míg a társadalmi költség 0,14 milliárd forint. Ebben az esetben is a legnagyobb költségtételt a megbízások postai és banki díja jelentette 3,51 milliárd forint értékben.

A legtöbbet ezen lehetne spórolni

A Magyar Nemzeti Bank a hatékonyság javulásának érdekében az összes csekkes és papíralapú átutalási tranzakciónak az elektronikus csatornába való átterelését tartja optimálisnak. A tanulmány nem részletezi, hogy a két átirányítás külön-külön mennyire lenne költséghatékony.

Abban az esetben azonban, ha a két megoldás felszámolásra kerülne, társadalmi szinten évente 70 milliárd forintot lehetne megtakarítani a változó költségek megspórolásával. Ha pedig ehhez még fix költségeket is hozzászámítjuk, az 15 milliárd forintot jelentene. "Így a papíralapú megbízások teljes kivezetése éves szinten kb. 85 milliárd forintnak megfelelő erőforrás-megtakarítást jelentene a magyar társadalom számára" - összegzi a dokumentum.

Ezzel szemben a készpénzes megoldások csökkentése 11,35 milliárd forint megtakarítást eredményezne, míg a nyugdíjellátások bankszámlára történő kifizetése 6,5 milliárd forinttal kerülne kevesebbe társadalmi szinten évente.

Székely Sarolta

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.