Mario Draghi, az EKB elnöke a múlt héten közölte, hogy a Kormányzótanácsban nagy támogatottsága van a "monetáris politikai intézkedések" alkalmazásának a következő alkalommal, azaz az EKB június 5-ei kamatdöntő ülésén. Ehhez azonban a testületnek még meg kell ismernie a legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket. A piacon ezt követően találgatások indultak meg egy újabb kamatvágás, negatív betéti kamat, likviditásnövelő eszközök és kötvényvásárlások lehetséges alkalmazásáról.
Mario Draghi hét hónapon keresztül "veszélyzónának" nevezte az egy százalék alatti inflációs rátát. Áprilisban az euróövezeti infláció 0,7 százalékra emelkedett, de még így is messze elmarad az EKB "két százalék alatti, de ahhoz közeli" céljától.
Jens Weidmann hangsúlyozta, hogy az EKB nem dönthet kizárólag az inflációs előrejelzés alapján, többféle szempontot kell figyelembe vennie. Egyebek között a középtávú inflációs kilátások romlását vagy javulását, az ezeket befolyásoló erők tartósságát. A Bundesbank elnöke a konferencián hangsúlyozta, hogy a megvitatás alatt álló eszközök nem mindegyike lenne alkalmas a cél elérésére.
A Reuters hírügynökség több forrásból is úgy értesült, hogy az EKB egy monetáris eszközcsomagot állít össze júniusi kamatdöntő ülésére. A csomag valószínűleg az EKB mindhárom irányadó kamatlábának csökkentését, valamint a kis- és középvállalatok hitelezésének fokozását elősegítő célzott intézkedéseket tartalmaz. Az intézkedési csomag mindenképpen gazdaságösztönző célú lesz, de feltehetőleg nem megy el a mennyiségi monetáris enyhítő (QE) eszközök alkalmazásáig.
Jens Weidmann a konferencián annak a véleményének adott hangot, hogy "a mennyiségi monetáris lazítás valószínűleg nem a legmegfelelőbb eszköz az inflációs ráta problémájának kezelésére". Arra a kérdésre, hogy a Bundesbank kész lenne-e támogatni egy QE-programot, azt válaszolta, hogy még "semmire nem mondott igent".
Az EKB címére már számos felszólítás érkezett, például az IMF és néhány tagállam kormánya részéről, hogy fokozza monetáris ösztönző intézkedéseit és tegyen lépéseket az euró erősödésének megállítására is. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza, Olivier Blanchard szerdán közölte, hogy az IMF 25 százalék esélyt lát arra, hogy az euróövezet a jövő év végéig deflációba esik.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöki posztjának egyik esélyes jelöltje közölte, hogy nem tétovázna az EKB-ra kötelező érvényű devizaárfolyam-politikai rendelkezéseket bevezetni, ha túlzott mértékben megerősödne az euró. Az árfolyam jelenleg 1,37 dollár körül van, de a múlt héten megközelítette az 1,40 dolláros határt, amit számos uniós illetékes az egész euróövezeti gazdaságra nézve "fájdalomküszöbnek" tekint.
Weidmann a berlini konferencián leszögezte, hogy árfolyamcél kitűzése nem lenne összeegyeztethető az EKB monetáris politikai függetlenségével. Hangsúlyozta, hogy azok, akik deflációs veszélytől tartanak, teljesen más gazdasági nézeteket vallanak mint az EKB.
"Viszonylag alacsony, nagyon alacsony a deflációs kockázat. A beindult gazdasági fellendüléssel párhuzamosan az előrejelzési távlaton belül az infláció is emelkedni fog, a deflációs kockázat pedig egyre alacsonyabb lesz" - mondta. "Szóval egy egyre csak csökkenő problémával állunk szemben" - szögezte le Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a Die Welt berlini konferenciáján.
MTI
