A tervek szerint az első félévben már nem tart ülést a Nemzeti Versenyképességi Tanács. Ha csak nem jön közbe valami rendkívüli, akkor legközelebb szeptemberben tanácskozik a testület - tájékoztatta az mfor munkatársát Parragh László, a tanács tagja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Parragh László
A grémiumot tavaly októberben hozta létre a kormány azzal a küldetéssel, hogy tegyenek a versenyképesség javítását szolgáló javaslatokat. A munka idén márciusban kezdődött. Havi rendszerességgel tanácskoznak, majd a miniszter sajtótájékoztatón ismerteti a döntéseket valamelyik tanácstag társaságában.
A tavasszal megtárgyalt témák között az mfor tudomása szerint előkerült a CEU ügye is, mint versenyképességi kérdés. Az amerikai diplomát is kiadó, de az USA-ban oktatási tevékenységet nem folytató egyetem és a magyar kormány között elmérgesedett vita folyik, amelynek tétje, hogy a CEU tudja-e folytatni magyarországi tevékenységét. A felsőoktatás szabályozásának módosításával a kormány ellehetetleníti a CEU munkáját a mai formában. Az egyetem vagy igazodik a megváltozott feltételekhez, vagy be kell szüntetnie az oktatást.
Egy forrásunk szerint a CEU jövője tényleg terítékre került a tanács egyik ülésén, mert az oktatás minőségét, intézményi hátterét a versenyképesség egyik fontos befolyásoló tényezőjének tekinti a testület. Arra a kérdésünkre, hogy milyen következtetést vontak le a tagok, viszont csak egy sejtelmes válasz érkezett: "gyorsan továbbléptünk a következő napirendi pontra".
A CEU helyzete tehát nem a versenyképességi tanács ülésén oldódott meg (a friss fejleményekről itt olvashat), más témákban viszont döntésképesnek bizonyultak a tagok. Már a parlament előtt van a törvénycsomag - benne az építési szabályokra, elektromos bekötésekre vonatkozó egyszerűsítő javaslatokkal -, amely a tavaszi munka összegzésének tekinthető.
Parragh László - aki állítása szerint nem volt jelen azon az ülésen, ahol a CEU ügye felvetődhetett - ezen túl kiemelte, hogy a tanács értékelése szerint a vártnál nagyobb volt a sikere a NAV által készített elektronikus adóbevallásoknak. Eleinte úgy kalkuláltak, hogy öt év kell, mire az új bevallási mód elfogadottá válik a magyar társadalomban, és nagy számban élnek vele az adózók. Ennél azonban sokkal gyorsabban halad az implementálás, a most zárult bevallási szezonban 600 ezren használták az e-szja rendszert a közel 4 millió alkalmazottból.
A tanács tagja szerint a folyamat végén marad majd nagyjából 10 százaléknyi adózó, aki nem él a lehetőséggel, mert olyan jövedelme van, amit részletes adóbevallásban kell elszámolni az adóhatóság felé. A többiek viszont a NAV-tól kapják majd meg jóváhagyásra a bevallásukat, más dolguk ezzel nem lesz.
Az MKIK elnöke az elvégzendő feladatok közt felvetette, hogy monitorozni kellene az uniós támogatások felhasználását. Megjegyeztük, hogy ezt a munkát nemrég elvégezte a KPMG és a GKI. (A Miniszterelnökség megrendelésére elkészült, tavasszal megjelent közös tanulmány fő megállapítása szerint a magyar gazdaság az uniós források nélkül nemhogy növekedett volna az utóbbi 10 évben, hanem 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP. A beérkezett 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére romlott a magyar gazdaság versenyképessége.)
Parragh szerint azonban ez nem lehet akadály egy újabb tanulmány elkészítésére a tanács megrendelésére. Mint mondta, a KPMG-féle jelentést nem ismeri, s egyébként is folyamatosan szükség van friss információkra az uniós pénzek hasznosulásáról.
A tanács elé ősszel már igazán nagy falatok kerülnek: az ellátórendszerek, mint az oktatás, vagy az egészségügy. Parragh szerint ők elvégzik a munkát, a nyár folyamán elkészülnek a javaslatokhoz szükséges előkészítő anyagok, de a kormány dolga lesz, hogy eldöntse, vállalja-e a konfliktusokat az ágazati szereplőkkel. Emlékeztetett rá, abból a kamarai javaslatból is mekkora felzúdulás lett, hogy a felsőoktatási intézménybe való felvételt kössék nyelvvizsgához. Parragh szerint számítani kell rá, hogy a területeken dolgozók védeni próbálják a kialakult rendszereket. Az egészségügyben például a hálapénz máig rendezetlen jövedelemforrás, amihez az orvosi elit kitartóan ragaszkodik - említett egyet a vizsgálandó területek közül.
A tanács munkáját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezeti, mások mellett részt vesz benne Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója és Csath Magdolna közgazdász.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
