2017. március 30. 08:51

A magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, de ha nem lettek volna uniós források, ebben az időszakban 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP - derül ki az uniós pénzek 2007 és 2013 közötti felhasználásáról a KPMG és a GKI által a Miniszterelnökség számára készített tanulmányból, amelyet a napi.hu ismertetett. A beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt. A fő ok a pazarlás volt.

A Miniszterelnökség által kiadott tanulmány szerint a kitűzött célokból (az ország gazdaságának modernizálása, kedvező társadalmi változások, az életszínvonal és életminőség javulása) szinte semmi nem teljesült, a 14 ezer milliárd forintnyi támogatás csak arra volt elég, hogy a magyar gazdaságot a víz felszíne felett tartsa, de érdemi változásokra már kevés volt, főleg a pazarlások miatt. Ezért
Magyarország felzárkózása lelassult, sőt visszájára is fordult.
 A tanulmányban kiemelik azt is, hogy a 
magyar gazdaság kórosan függ az uniós támogatásoktól.
A lakossági fogyasztás ebben az időszakban 5,3 százalékkal csökkent, de uniós források nélkül 11 százalékkal esett volna vissza. A legkomolyabb függés a beruházásoknál tapasztalható: a befektetések az uniós pénzeső ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalékos lenne a visszaesés.
 
Az elemzés szerint minden 1000 forint uniós támogatás ugyan 501 forinttal növelte a magyar GDP-t, de ez a V4-es tagállamok összehasonlításában átlagosnak nevezhető. 
 
 
 
A GKI és a KPMG arra jutott, hogy 2007 és 2013 közötti a foglalkoztatás 280 ezer fővel emelkedett, de uniós pénz nélkül ez csak 105 ezer fős bővülésre lett volna elég. Ezzel párhuzamosan
Magyarország versenyképessége jelentősen romlott a régiós országokhoz képest:
míg 2006-ban a World Economic Forum felmérése szerint a 12 csoportból álló versenyképességi listán Magyarország 7 csoportban az első vagy a második helyen szerepelt, addig 2016-ban 10 csoportban az utolsó helyen állunk.
 
 
 
Az uniós források az állami hatékonyság, a humántőke fejlesztésén és a infrastrukturális beruházásokon keresztül tudnák javítani a versenyképességet.

Hosszú távon viszont a kiszámítható gazdaságpolitika, a vállalatok számára kedvező adózási környezet elengedhetetlen a tartós növekedéshez. Ezzel párhuzamosan az uniós forrásokat azokra a területekre kell fókuszálni, amelyek nem csak átmenetileg, de hosszú távon is javítják a versenyképességet - ajánlja a kormány figyelmébe a KPMG-GKI tanulmánya. Ilyen terület lenne az oktatás, az egészségügy, a kutatás-fejlesztés, a munkavállalók képzése és itthon tartása.
 
A tanulmány megállapítja, hogy bár jutottak pénzek az egészségügy és az oktatás fejlesztésére, de azok felaprózottsága és a koncepció hiánya miatt nem érték el hatásukat, nem sikerült átütő strukturális változásokat elérni.
 
A támogatások 31 százaléka a mezőgazdaságba került, ám a GDP-hatás csak 23 százaléka és a foglalkoztatási hatás 20 százaléka köszönhető az agrártámogatásoknak. A jelenlegi uniós agrártámogatási rendszer egyik haszonélvezője ugyan Magyarország, de a legnagyobb tételt jelentő támogatások gazdasági hatása elenyésző - fogalmaz az elemzés.

Az uniós támogatások egyik célja a munkahelyteremtés és a munkaerő megtartása lett volna. Ezzel szemben a uniós költségvetési ciklus végére olyan mértéket ért el
a képzett munkaerő elvándorlása, hogy ez lett a magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívása. 
A tanulmány szerint versenyképességi szempontból teljes kudarc a 2007 és 2013 közti uniós támogatások időszaka.
Ezért az eredményért a KPMG és a GKI szerint mind a Gyurcsány-, mind az Orbán-kormány felelős.
 
A magyar GDP a támogatások ellenére lassabban nőtt, mint a visegrádi országok gazdasága. Ráadásul a régióhoz képest is nőtt a lemaradásunk, miközben a magyar gazdaság függősége a legnagyobb az uniós forrásoktól. Emlékezettnek, hogy 2006 előtt eladósodásból finanszírozta az ország a fejlesztéseket, 2007-től viszont szinte kizárólag uniós forrásokból. (Nemrég jelent meg Orbán Krisztián elemző véleménycikke az Indexen, amely ugyanezt a problémát helyezte tágabb, történeti perspektívába, mely szerint Magyarország 100 éve ugyanazzal a problémával küzd: mind a Horthy-, mind a kommunista, mind a rendszerváltás utáni rezsim csak addig volt képes fennmaradni, amíg a hatalmát külső finanszírozásból meg tudták oldani. A NER-rezsim is ugyanezzel a problémával küzd, miközben egyiknek sem sikerült az országot modernizálnia.) 
 
(KPMG) 

Ez most is így megy, ami nem túl biztató, hogy nem lehet tudni, hogy a 2014-2020-as ciklus kifutása után mi fogja hajtani a gazdaságot.

Kiderül az is, hogy a vállalkozásoknak adott igyenpénztől nem lehet csodát várni: a vissza nem térítendő támogatásoknak nincs jelentős gazdasági mutatókra gyakorolt pozitív hatása. 

Megállapították azt is, hogy mivel beáramló 40 milliárd eurót az utolsó fillérig a Magyar Nemzeti Bank váltotta át, hatalmas devizatartalékhoz juttatta az államot. Így az uniós milliárdok helyettesítették a korábban felvett EU-IMF-hitelt, és elősegítették a devizahitelek átváltását forinthitelekre. 
 
mfor.hu 
 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.