A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke május 2-i dátummal küldte meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének a jegybank honlapján is megjelent vitaanyagot - mondta Binder István. A felügyeletnek ezt még nem állt módjában áttekinteni, a munkát megkezdte, és a lehető leghamarabb kialakítja álláspontját - tette hozzá.
A jegybank a PSZÁF integrálását, és a makroprudenciális keretrendszer megerősítését javasolja a honlapján csütörtökön közzétett vitaanyagában. Az MNB úgy fogalmaz: a nemzetközi gyakorlat és a hazai tapasztalatok alapján indokolt, hogy az MNB legyen a makroprudenciális politika elsődleges felelőse. A feladatok ellátásához szükséges, hogy az MNB kellően széleskörű és jól elhatárolt szabályozó eszközöket kapjon. Ugyancsak indokolt, hogy a tágabb értelemben vett pénzügyi stabilitási felelősségek és eszközök az MNB alatt kerüljenek összevonásra - írják.
A jegybank indokoltnak tartja azt is, hogy a PSZÁF által gyakorolt egyedi intézményi felügyeleti tevékenység is kerüljön a jegybankhoz, és álláspontja szerint a PSZÁF fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti valamint tőke- és biztosításfelügyeleti funkciói is integrálhatóak a jegybankba. A piacfelügyelet különálló szervezetben való ellátása ugyanakkor megfontolandó lehet a vitaanyag szerint. Az MNB javaslata szerint a PSZÁF részleges vagy teljes integrációja az új jegybanktörvény tavaszi parlamenti ülésszakban történő elfogadása mellett 2014. január 1-jei hatályba lépéssel valósulhatna meg.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke április 18-án egy rendezvényen bejelentette: a kormány vizsgálja az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségét, az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás még nyár előtt a parlament elé kerülhet. Elmondta azt is, hogy a jogszabálytervezet beterjesztése előtt a kormány konzultál majd az Európai Központi Bankkal (EKB).
Egy nappal később Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában a két szervezet esetleges összevonásának, egységesítésének lehetőségéről szólva kijelentette: a kabinet semmilyen döntést nem hozott az ügyben. "Nem szorgalmazom ezt a vitát, nem is akarok egyelőre ilyen döntést hozni, de helyesnek tartom, hogy a bankunióról szóló európai vita miatt ez a szakmai diskurzus megindult. (...) Ha a szakmai közvéleményben jól körülhatárolhatóan kialakultak az álláspontok, akkor veszi maga elé a kormány a kérdést", és hoz döntést - közölte a kormányfő.
Szász Károly, a PSZÁF elnöke egy múlt heti nyilatkozatában azt mondta, nem tud arról, hogy az összevonás ügyében politikai szinten bármilyen előterjesztés vagy döntés született volna. Bármilyen átalakításra is kerülne sor, az az ő együttműködésükön, hozzáállásukon biztosan nem fog múlni - hangsúlyozta.
A PSZÁF elnöke szerint a jelenlegi állapot vagy a teljes egybeolvadás, illetve az e két véglet közötti részleges összevonás különböző változatait kell higgadtan végiggondolni, mérlegelve az előnyöket és a kockázatokat. Mindezek tanulmányozása után végül a legfelsőbb politikai szinten kerülhet sor a megfelelő döntés meghozatalára, azaz nem a PSZÁF-nál és nem a Magyar Nemzeti Banknál, amelyek tiszteletben tartják egymás függetlenségét - mondta. A felügyeleti elnök a hét elején egy másik nyilatkozatában úgy vélekedett, a lényeg nem az, hogy a két intézmény összevonva vagy külön működik, hanem hogy mi szolgálja a hatékonyabb felügyeleti működést. Úgy vélekedett, hogy a PSZÁF eddig is jól dolgozott, ezért azt kell vizsgálni, hogy az összevonás segíti-e a még jobb munkavégzést, s ennek kielemzése után lehet meghozni a politikai döntést.
MTI
