Az egész hitelválság arra vezethető vissza, hogy a kilencvenes évek közepétől kezdve fokozatosan emelkedtek a lakásárak a tengerentúlon, a befektetők pedig meggondolatlanul vettek fel hiteleket bízva abban, hogy a drágulás nem ér véget. Ebben az amerikai bankok is partnerek voltak, melyek sokszor önerő nélkül nyújtottak hiteleket megbízhatatlan ügyfeleknek.
2005-2006-ban aztán a jegybanki alapkamat fokozatos emelésével meredeken esni kezdtek a lakásárak, az adósok sokszor nem fizették a hiteleket, inkább a bankokra hagyták a lakásokat.
A JP Morgan elemzői szerint a fejlett országok gazdasága már recesszióba süllyedt volna a tavalyi negyedik negyedévben, ha nincsenek a fejlődő piacok, melyek némiképp kihúzták a bajból az Egyesült Államokat, Japánt és az Európai Uniót - emelte ki a befektetési igazgató a sajtótájékoztatón.
Horváth István szerint az már látható, hogy az amerikai jegybank, a FED lépései nem voltak sikeresek, szerinte a mostani válságot nem is lehet intézményi eszközökkel megoldani. Megfigyelhető ugyanis, hogy hiába csökkentette a FED az alapkamatot, a hitelfelvevő vállalatok terhei nem csökkentek, sőt még ha vállalja is valaki a magasabb kamatot, az is csak szigorú feltételekkel kaphatja meg a hitelt. Szerinte a jegybank nem is tud mit tenni, időt kell hagyni a piacoknak, hogy megtisztuljanak a kockázatosan felvett hitelektől.
"Az ingatlanárak fokozatosan emelkedtek az elmúlt évtizedben, a mostani meredek visszaesés után is arra lehet számítani, hogy csak fokozatosan fog magához térni a piac." - tette hozzá Horváth István. Véleménye szerint még évekig el fog tartani a mostani válság, de ez nem jelenti azt, hogy a részvénypiacok is évekig ilyen gyengék lesznek, mint most.
