Megerősítené a középréteget és jelentősen leegyszerűsítené a családtámogatások rendszerét a családi adózás, mondta el az mfor.hu kérdésére Gerendy Zoltán. A BDO Magyarország könyvvizsgáló és adótanácsadó csoport ügyvezető igazgatója szerint bevezetésével a keresőképeseknek legalább harmada jól járna - leginkább azok, akik kettőnél több gyereket nevelnek. A szakértő arra vonatkozóan nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, hogy éves szinten mennyivel maradhat több a családok kasszájában.
A jól keresők örülhetnek leginkább?
Azt - a konkrét számok ismerete híján - szintén nehéz lenne megmondani, hogy a fizetés nagyságát tekintve pontosan kiket érint majd legkedvezőbben a változás. A példaként vett francia rendszerben leginkább a magas jövedelmű, de nem a leggazdagabb családok jártak jól.
Mint ismert, Matolcsy György, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő vezetője a HírTV Kontraszt című vasárnapi műsorában jelentette be, hogy a tervek szerint 2011. január elsejétől, a három éves adóreform második lépéseként bevezetik a családi adózást.
Tájékoztatása szerint ez a francia adórendszerre fog hasonlítani, ahol az első gyermek után is jár adókedvezmény, a második után több, de a legtöbb három után. Igaz, a kedvezményt bizonyos jövedelemhatár felett megvonják, azaz a "milliárdosok, milliomosok nem kaphatnak ugyanolyan adókedvezményt, mint a közepes jövedelmű középosztálybeliek."
A franciáknál több lett a gyerek, de…
A családi adózás bevezetésének egyik nem titkolt célja egyébként éppen az, hogy ösztönözze a magyarok uniós összehasonlításban is alacsony gyerekvállalási hajlandóságát. A franciáknál például ezáltal sikerült növelni a gyerekszámot, mégha mintegy évtizednyi késéssel is, mondta el a Népszabadságnak Stefán-Makay Zsuzsanna.
Igaz, a francia demográfiai kutatóintézet munkatársa szerint a sikerhez több intézkedés együttes hatása kellett. Például az is nagy könnyebbséget jelent, hogy Franciaországban a munkába visszatérő nők könnyen elhelyezhetik gyereküket (a magyarországinál ugyanis jóval több a bölcsődei férőhely), ráadásul részmunkaidős állásokból is nagyobb a kínálat.
Hasonló, átfogó intézkedéscsomagban gondolkozik a Fidesz is: a tervek között szerepel például a gyes visszaállítása három évre és az édesanyák részmunkaidős foglalkoztatási esélyének növelése, közölte a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Soltész Miklós, aki a leendő Orbán-kormányban várhatóan a szociális területért felel majd államtitkárként.
Visszajön az áfában
A családi adózás másik kinyilvánított célja az adórendszer igazságosabbá tétele a gyereket nevelők számára, ami - Gerendy Zoltán szerint - teljesülni is fog. Szerinte ez már csak azért is szükséges, mivel ők jelenleg csak minimális kedvezményt kapnak az adózásban.
A szakember úgy véli, a családok a náluk maradt pluszpénzt nagyrészt el fogják költeni, ami növeli a fogyasztásra kivetett adókból, így az áfából származó költségvetési bevételeket. Ez pedig nagyrészt kompenzálhatja azt a bevételkiesést, amit az okoz, hogy a családi adózással - bizonyos jövedelem alatt és gyerekszám felett - gyakorlatilag megszűnik a személyi jövedelemadózás.
Szigoríthatják a családi pótlékot
A még mindig fennmaradó "hézagot” pedig egyéb forrásokból, akár a családi pótlék rendszerének szigorítása nyomán keletkező megtakarításból is ki lehet majd kipótolni. Mint ismert, az új kormány azoknál a családoknál, amelyek gyermeküket nem járatják rendszeresen iskolába, "átalakítaná a juttatási rendszert”, a felnőtt családtagokat pedig közmunkában való részvételre és képzésre késztetné.
Igaz, Soltész Miklós szerint ez nem jelenti a támogatás elvonását. Az új rendszer inkább "biztató lesz" - azt nem lehet megtenni, hogy ezeket a sokszor egyébként is nagyon szegény családokat még nagyobb nyomorba döntik. Figyelmeztetésre viszont - tette hozzá - szükség van, hogy a társadalmi szolidaritás jogos elvárásokkal jár.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
