A kamatdöntéshez kapcsolódó közleménnyel együtt a jegybank a második negyedéves - részletesen csütörtökön bemutatásra kerülő - inflációs jelentés legyezőábráit, és ezzel együtt prognózisait is közölte.
A márciusban kiadott számokhoz képest az idei év vonatkozásában jelentős változásokról történtek. Míg ugyanis korábban a gazdaság növekedési ütemét tekintve 2,1 százalékot prognosztizáltak 2014-re a legfrissebb előrejelzésük szerint már 2,9 százalékos bővülést várnak. A módosítás lényegében érthető is, hiszen az első negyedéves GDP-adatok is meglepetést okoztak, a havi adatokkal rendelkező főbb gazdasági ágazatok teljesítménye alapján pedig minden esély megvan arra, hogy éves viszonylatban is meglepetést okozzon a hazai gazdaság teljesítménye.
A jegybankot eme prognózisának köszönhetően a legoptimistábbnak is nevezhetjük, mivel a külföldi elemzők jellemzően 2,5 százalék körüli növekedésre számítanak 2014-ben, a kormány pedig az áprilisi konvergencia programjában 2,3 százalékos várakozást tüntetett fel.
Az MNB Monetáris Tanácsa úgy látja, a növekedés forrása továbbra is az export lehet, ám emellett a beruházások is élénkülhetnek már a javuló konjunkturális kilátások, a Növekedési Hitelprogram következtében is enyhülő hitelkorlátok, valamint az EU-források növekvő felhasználása révén. A szakemberek szerint a lakossági fogyasztás is fokozatosan élénkülhet a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként. A lakosság jelentős részének viselkedését ugyanakkor továbbra is meghatározza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a lassan javuló hitelezési feltételek, ezért a megtakarítási hajlandóság tartósan a válság előtti szint fölött maradhat.
Se infláció, se defláció
Optimizmusukat az inflációra vonatkozó előrejelzések is megmutatják, hiszen a márciusi 0,7 százalékos várakozást 0-ra redukálták. Ezzel szemben a kormány az áprilisi hivatalos prognózisa szerint 0,8 százalékot vár, az Európai Bizottság pedig 1,2-t.
A közlemény szerint az elmúlt hónapokban a fogyasztóiár-index historikusan alacsony dinamikát mutatott. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott-árak több lépcsőben végrehajtott csökkentése. Az előrejelzési horizonton a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad a jegybanki szakemberek szerint. Az élénkülő belső kereslet mellett is tartósan alacsony infláció elsősorban a kedvező költségoldali sokkok hatásával és a továbbra is laza munkapiac miatti visszafogott bérdinamikával magyarázható.
A kamatcsökkentésekről...
Ami pedig a kamatcsökkentések folytatását illeti, a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre. Ugyanakkor az alapkamat megközelítette már azt a szintet, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A következő időszakban ezt a képet a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják majd.
Ez a vélemény egyébként lényegében hasonló tartalmú az első negyedév végén kiadott inflációs jelentésben szereplővel. Akkor is úgy vélték ugyanis, hogy az alapkamat a kívánt szintet már megközelítette, viszont bizonyos feltételek teljesülése esetén jöhet még óvatos kamatcsökkentés.
mfor.hu
