Luxuslázban égnek az egyre gazdagabbá váló kínai vásárlók, erre utalnak legalább is a nagy luxusmárkák eladási számai és az iparági statisztikák. A PricewaterhouseCoopers nemzetközi szolgáltatóóriás adatai szerint 2011-ben a 15 milliárd dollárt is meghaladta a luxustermékek értékesítése a kelet-ázsiai országban, ez éves szinten 25 százalékos növekedést jelent. Kína 2010-ben - Japánt megelőzve - a világ második legnagyobb luxuspiacává vált, s az Ipsos piackutató cég becslései szerint - az Egyesült Államokat maga mögött hagyva - akár már idén megszerezheti a világelsőséget. A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég előrejelzése szerint az évtized közepére a globális luxuseladások 20 százaléka Kínában bonyolódik majd, mintegy 27 milliárd dollár értékben.
A luxustermékek nem csupán minőséget biztosítanak a kínai vásárlóknak, azok tulajdonosuk társadalmi státusát is mutatják, "arcot adnak" viselőjüknek. A Louis Vuitton táskák és a Dior pénztárcák, valamint a legújabb okostelefonok és táblagépek ma az üzleti tárgyalások, de ugyanígy a kikapcsolódás vagy a párkeresés elegendhetetlen kellékei közé tartoznak.
Nem mindenki engedheti meg ugyanakkor magának a legtöbb esetben több ezer jüanos, vagyis több tízezer forintos áron induló luxus kiegészítőket, s olyanok is akadnak, akik ugyan megvehetnék azokat, de a rendkívül magas árak miatt mégsem teszik ezt. Elsősorban erre a rétegre építenek a luxusmárkás termékeket kölcsönbe kínáló üzletek, amelyek megfizethető áron rövidebb időtávra - egy-egy üzleti út vagy randevú idejére - adják bérbe a szükséges kiegészítőket. A bérletért a piaci ár 2-3 százalékát kell fizetni naponta, emellett a kölcsönvett termék teljes bolti árát kérik letétbe a szolgáltatók. A fővárosban és a nagyobb kínai városokban virágzik a luxusbérlet, a kis helyi boltokon túl a legnagyobb online kereskedelmi portálon, a taobao.com-on is találni hasonló üzleteket.
MTI
