3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Nemhogy nőtt volna, de egyenesen csökkent a nyugdíjasok fogyasztói kosarának árszintje tavaly decemberben.

A magyar átlagos nyugdíjasok által leginkább preferált (és vásárolt) termékek, illetve szolgáltatások ára egy év alatt nemhogy nőtt volna, de csökkent, tartalmazza a KSH szerda reggel publikált jelentése. Ilyenre, vagyis az árak csökkenésére éves összevetésben emberemlékezet óta még nem volt példa. Az mfor.hu által "előbányászott" idősorban a legalacsonyabb érték 2006 áprilisára tehető, akkor mindössze 0,3 százalékot mért a statisztikai hivatal. Az országgyűlési választásokhoz közeledve nem meglepő módon a kormányzó erők úgy alakítják a gazdaságpolitikát, hogy a jelentős (és egyre nagyobb) szavazói bázist jelentő nyugdíjasok számára kedvezzenek a folyamatok. 2006-ban Gyurcsány Ferenc elsősorban az áfa csökkentésével teremtette meg az alacsony inflációs szintet, ami aztán hatalmas költségvetési hiányt okozott.

Az idei választásokra készülve Orbán Viktor a rezsicsökkentést tette a központba, amellyel sikerült is alaposan leszorítania a teljes fogyasztói kosár inflációját, ráadásul úgy, hogy ezt nem a költségvetésnek, hanem az energiaszolgáltatónak kell finanszírozni. Hogy ennek milyen következményei lesznek, lehetnek hosszú távon az energiaellátás biztonságának területén, egyelőre nem tudjuk, a rövid távú hatása azonban a nyugdíjas inflációban és a teljes inflációs kosárban is meglátszik.

Ez utóbbi viszont nem tudott decemberben nulla százalék alá csökkenni, miután a KSH 0,4 százalékos éves növekedést mutatott ki. A rezsicsökkentés ugyan pontosan hozta az általunk számolt mínusz 0,8 százalékos éves összevetésű értéket 2013 utolsó hónapjára, amit azonban a szeszes italok, és dohányáruk, valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok termékcsoport árának 1,2, illetve 1 százalékos egyhavi drágulása valamelyest ellensúlyozni tudott. Ha csak a dohány árát nézzük, akkor a decemberi 3,6 százalékos drágulással pontosan megvalósult az a 16 százalékos áremelkedés, amit a jegybank még nyáron jósolt meg a trafiktörvény következményeként.

Visszatérve a decemberi árváltozásra, tulajdonképpen a dohány 3,6, illetve az üzemanyagok 2,5 százalékos havi drágulása akadályozta meg, hogy a decemberi éves infláció még jobban a nullához közelítsen.

Legfrissebb várakozások

Ennek ellenére a 2013-as évi átlagos inflációval nekünk fogyasztóknak sok bajunk nem lehetett, hiszen az 1,7 százalékos értékre évtizedek óta nem volt példa. Azt ugyan meg lehet említeni, hogy a feldolgozatlan élelmiszerárakat, illetve energiaárakat nem tartalmazó maginfláció továbbra is magas, 3,3 százalék, de mivel ez a dohánytermékek, vagy a tranzakciós díjak miatti pénzügyi szolgáltatások árának "elszállását" is magába foglalja, így ezt a mutatót „helyén kell kezelni”. A kormányzati intézkedésektől szűrt maginflációt további két MNB inflációs mutató "kíséretében" holnap fogjuk megismerni, de a szerdai adatok birtokában viszonylag kis kockázat mellett ki lehet jelenteni, hogy inflációs oldalról nincs akadálya az újabb jegybanki kamatvágásnak.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!