Nem változtatott októberben sem a Monetáris Tanács az alapkamaton, maradt a tavaly szeptember óta érvényben lévő 6,5 százalékos ráta. A keddi ülést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a korábbi hónapokban már megszokott állításait erősítette meg. „A tanács továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartása mellett, amely jelen állás szerint 2027 elején érhető el” – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az MNB inflációs célja három százalék.
A tanács ebben a hónapban, ahogy a korábbi hónapokban is, egyhangúan hozta meg a döntését az alapkamat tartásáról.
A tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása és a pozitív reálkamat indokolt.
A nemzetközi helyzet bizonytalan
A nemzetközi pénzpiacok a kereskedelmi és geopolitikai fejleményekre továbbra is érzékenyen reagálnak. A főbb kockázati mutatók változékonyan alakultak, az arany árfolyama újra historikus csúcsra emelkedett. A piaci árazások alapján az Amerikai Központi Bank, a Federal Reserve tovább mérsékelheti az irányadó ráta célsávját, míg az Európai Központi Bank részéről nem várnak további kamatcsökkentést a piaci szereplők az idei évre. Az elmúlt hónap során a régiós jegybankok közül a lengyel jegybank mérsékelte irányadó rátáját, míg a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon
A nemzetközi növekedési kilátások bizonytalanok maradtak. A globális konjunktúrakilátások enyhén javultak, ugyanakkor az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasági növekedési kilátásai továbbra is visszafogottak.
A globális infláció csökkenése lassult, az OECD országokban átlagosan 4,1 százalékos inflációt mértek, ami meghaladja a jegybankok célját. A nemzetközi ellátási láncok vámok miatti töredezettebbé válása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek a globális inflációra – ismertette Varga Mihály.
Kettősség a hazai gazdaságban
A hazai reálgazdaságot kettősség jellemzi: a fogyasztás növeli a GDP-t, de a beruházások elmaradnak – mondta Varga Mihály. Az előző kamatdöntés óta beérkező makrogazdasági adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom bővülése lassuló ütemben folytatódott, míg az ipari termelés volumene tovább mérséklődött augusztusban. Az építőipar kibocsátása érdemben csökkent, miközben a rendelésállomány tovább nőtt. A hazai fogyasztói és üzleti bizalom javult szeptemberben, ugyanakkor a hangulatindexek továbbra is alacsony szinten tartózkodnak. A munkaerőpiaci feszesség tartós oldódása mellett a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony.
Jövő évtől ugyanakkor – tette hozzá – mind belső, mind külső tényezők hozzájárulnak majd a növekedés élénküléséhez. Az erős fogyasztási dinamika a teljes előrejelzési horizonton fennmarad, míg az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjeinek felfutó termelésével az export eddiginél gyorsabb bővülése várható.
A hitelezési folyamatokban is kettősség figyelhető meg. A háztartási hitelállomány bővülése élénk, míg a vállalati hitelezésben nem látható érdemi fordulat, csupán 3,5 százalékkal nőtt az állomány.
Az elmúlt hónapokban bejelentett hitelprogramok és támogatások egy egyébként is aktív lakáspiacon érvényesülnek, így összességében a lakossági hitelezés bővülése még inkább fokozódhat. A vállalati hitelállomány a bizonytalan makrogazdasági környezet miatt visszafogott mértékben bővülhet a következő időszakban. A hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete erős, akár érdemben nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas.
Fotó: Klasszis Média
Az erős forint segíthet az inflációt kordában tartani
A folyó fizetési mérleg egyenlege augusztusban 365 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan 2025 egészében átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg többlete. 2026-tól azonban az új beruházások termelésének felfutásával a külső egyensúlyi pozíció tovább erősödik.
Szeptemberben az infláció az előző két hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon állt, tehát a toleranciasáv fölött volt, a maginfláció pedig 3,9 százalék volt. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős, mintegy 1,5 százalékpontos inflációmérséklő hatással bírnak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások voltak megfigyelhetőek.
Fontos az MNB számára a devizapiac stabilitásának fenntartása is. Az év eleje óta erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban, ez fokozatosan megjelenhet a fogyasztói árakban is – mondta Varga Mihály.
Ami problémát jelent: a lakossági inflációs várakozások ugyan enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak. Ez óvatosságra int, ugyanis középtávon ennek a várakozásnak meghatározó szerepe van az inflációs folyamatokban. A jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Az aranytartalékot egyelőre nem növelik, és euró sem lesz
Az MNB egyelőre nem tervezi az aranytartalék további növelését a rekordon lévő aranyárfolyam mellett, régiós összevetésben kimondottan magas az aranyban lévő tartalék mennyisége, a további vásárlással kivárnak – mondta a jegybankelnök újságírói kérdésre válaszolva.
Szintén újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy Magyarország eurozónához történő csatlakozása nincs napirenden. Ennek egyik oka – tette hozzá –, hogy az ország nem teljesíti a maastrichti kritériumokat, a másik pedig az, hogy a kormányzat ellenzi a csatlakozást.
