TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Hatalmas különbség figyelhető meg a nyugat-európai országok és a többi európai állam között, ami a havi bruttó átlagkereseteket illeti - derül ki a Gfk Csoport 26 országot vizsgáló felméréséből.

Hétköznapi beszédtémáink közé tartozik az egyéni jövedelmek alakulásának feszegetése, illetve az, hogy mennyiből is élnek a régi és az új EU-tagállamok polgárai. Talán sokaknak nem okoz meglepetést, hogy az egy főre jutó, havi bruttó átlagkeresetek tekintetében jelentős szakadék tátong Európa nyugati és keleti fele között. Ennél azonban árnyaltabb a kép, s fontos tanulságokkal szolgál, ha megvizsgáljuk Európa országainak havi bruttó átlagkeresetek és a vásárlóerő-index alapján összeállított rangsorát.

A felmérés adataiból kiderül, hogy az egy főre jutó bruttó átlagkeresetek tekintetében Norvégia vezet a maga 3600 eurós összegével. A második helyezett Németország (3318 euró), míg a harmadik helyen Svájc végzett (2748 euró). Az élbolyban találjuk továbbá Ausztriát, Belgiumot, Finnországot is. Magyarország (583 euró) az adatok tanúsága szerint a középmezőnyben képviselteti magát, bár a Visegrádi Négyek közül Lengyelország (592 euró) és Csehország (633 euró) is maga mögé utasította hazánkat. A felmérés érdekessége, hogy az Európai Unió eredeti tervek szerint 2007. évi bővítése alkalmával az EU-hoz csatlakozni kívánó Románia (275 euró) és Bulgária (163 euró) is a sereghajtók közé tartozik, a sort pedig Ukrajna (123 euró) zárja.

A vásárlóerő-index az egy főre jutó, euró paritáson mért, éves jövedelmet jelzi, mely figyelembe veszi - többek között - az árszintek különbözőségét, ezzel elősegítve az egyes országok jobb összehasonlíthatóságát. Érdekes képet mutat a havi átlagkeresetek és a vásárlóerő-indexek összehasonlítása. A legmagasabb havi átlagkeresettel büszkélkedő Norvégiában egy fő éves szinten 16 570 eurót költhet el, míg az egyébként alacsonyabb átlagkeresetet felmutató Svájcban jóval magasabb, 19 554 euró ez az összeg.

Az eltérésnek számos oka lehet: szociodemográfiai változók (például a háztartás nagysága, gyerekek száma), a felhalmozott vagyon mértéke, a megtakarítások, illetve a megtakarítások szerkezete. A hagyományosan magas szintű pénzügyi befektetési kultúrájáról ismert Svájc esetét megvizsgálva például kiderül, hogy - az összeurópai színtéren - meglehetősen magas a pénzügyi befektetésekkel rendelkezők aránya: ötből egy ember rendelkezik részvénnyel, tízből egy ember pedig kötvénnyel. Ez a kulturális eltérés tükröződik egyébként abból az egyszerű tényből is, hogy míg Nyugat-Európában a befektetésekkel nem rendelkezők mindössze a lakosság közel egynegyedét teszik ki (23 százalék), addig ugyanez az arány Közép-Európában eléri a 66 százalékot.

Nagy az eltérés az átlagkeresetek tekintetében második helyezett Németország esetében is, ugyanis az EU legnagyobb tagállama, s egyben vezető gazdasági hatalma vásárlóerő tekintetében csak a tizedik helyen végzett egy főre jutó évi 15 961 euróval.

Magyarország az egy főre jutó 583 eurós havi átlagkeresettel nem fért be az első 20 helyezett közé, vásárlóerő tekintetében pedig még ennél is hátrébb, a 24. helyre szorult. A magyaroknak évente fejenként reálértékben 8096 euró - az összes ország vásárlóerejéből számított átlagnak mindössze 56,5 százaléka - áll rendelkezésére. Összehasonlításképp: a velünk egy időben EU-taggá váló Szlovénia esetében ez a mutató 69,6 százalék, míg a sereghajtó Észtország esetében csupán 43,3 százalék.

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
Csökkent a kuporgatók aránya itthon
A specializált kisboltok vonzzák a vevőket

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.