A pénzügyi tranzakciók közül még mindig a hagyományos átutalás a legnépszerűbb a magyarok között - derül ki egy friss felmérésből, melyet pár napja publikált az Eurostat. A pénzügyi fizetési műveletek 46,6 százalékát tették ki az átutalások 2016-ban.
Nem sokáig marad azonban az élen az utalás, mert a kártyahasználat nagy ütemben terjed hazánkfiai körében. Az uniós statisztikai hivatal szerint az esetek 45 százalékában kártyás fizetést választottunk az előző évben, ami 5 százalékponttal volt magasabb a 2015-ös aránynál. Miközben az utalások részesedése az összes tranzakción belül 4,5 százalékponttal csökkent.
Az Eurostat azt is vizsgálta, hogy a direkt, vagy csoportos beszedések mennyire népszerűek az európai uniós országokban. A magyar bankolók elég visszafogottan élnek ezzel a lehetőséggel: a tranzakciók 5,9 százalékát teszik ki az ilyen típusú pénzmozgások, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a megelőző évi részesedés.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az átutalások mellé hamarosan teljesen felzárkóznak a bankkártyás fizetések, míg a csoportos beszedési műveletek nem tudtak igazán markáns részévé válni a magyar pénzügyi kultúrának. Az átutalások és a bankkártya-használat természetesen nem teljesen csereszabatos, bár közüzemi számlák rendezésére is mód van már kártyával. Az arányok alakulása mégis inkább azt mutatja, hogy egyre többször kerül elő a plasztik a kasszáknál. (Az Eurostat összeállítása nem tér ki a készpénzfizetésre, csak a készpénzt helyettesítő eszközökre.)
A gazdasági fejlettség szintje természetesen nagyban befolyásolja az egyes tranzakciós formák népszerűségét az unió államaiban. A németeknél például kevesebb mint 30 százalék az átutalások aránya, viszont 50 százalék feletti a csoportos beszedésé. A kártyahasználat 19 százalékos részesedése pedig az egyik legalacsonyabb a vizsgált országok körében, ami azért meglepő. A franciáknál ellenben a kártya hódít (52,6 százalék), nem a direkt beszedés (19 százalék).
Általában elmondható, hogy a magyarhoz hasonló részesedése az átutalásnak a közép-kelet-európai államokban jellemző (Csehország: 66,5 százalék, Bulgária: 53,3 százalék) míg nyugaton a kártya vagy a csoportos beszedés az elterjedtebb.
A sorból kilóg Luxemburg, ahol a nem-rezidensek által bonyolított e-money tranzakciók nagy száma jelentősen "torzítja" a pénzügyi műveletekről készített kimutatásokat.
A sajtóanyagból azt is megtudjuk, hogy a készpénzt helyettesítő tranzakciók száma 8,5 százalékkal, 122 milliárdra emelkedett tavaly az EU-ban, 2015-höz képest. Kártyával bonyolították a műveletek 49 százalékát, átutalással a 25 százalékát, míg direkt beszedéssel az ötödét (a maradék az egyéb tranzakció).
Az unióban tavaly 804 millió fizetési kártya volt forgalomban, vagyis 1,9 százalékkal több, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy minden egyes uniós polgárra 1,6 kártya jutott. A tranzakciók száma 59,9 milliárd volt, ez 12,2 százalékos emelkedésnek felel meg. Tranzakcióként átlagosan 49 eurót "mozgattak meg" az uniós kártyatulajdonosok - közölte az Eurostat.
mfor.hu
