Meglepő dolgok nem történtek az idei évben, hiszen a vártnál kicsit gyengébb lett az első negyedéves GDP, melynek háttérben átmeneti jelenségek (autóipar, építőipar) álltak. A Raiffeisen szakértői szerint ismét fellendülés következhet, viszont problémát jelent, hogy a visszaeséshez hasonlóan az erőteljesebb növekedés is csak átmeneti lesz. Török Zoltán, a bank vezető elemzője azt mondta, nem változtattak idei 2,3 százalékos GDP növekedési várakozásukon, a jövő évben a bővülés 2,7 százalékos lehet.
A GDP növekedésének van egy stabil alapja, ez a belső fogyasztás megindulása. A kormányzati intézkedések, a reálbérek emelkedése segít abban, hogy a növekedés a potenciális 2 százalékosnál nagyobb legyen. A 2018-ra várt 2,9 százalék után ehhez a szinthez térhet vissza a GDP-növekedésünk.
A béremelkedés ugyanakkor korlátos, legyen szó akár a közszféráról, akár a versenyszféráról. Az innovatív, versenyképes ágazatok a bérnövekedéssel tudnak munkaerőt bevonzani, számukra a béremelés nem jelent problémát. A lemaradó vállalkozások számára azonban a bérnövekedés versenyhátrányt jelent. Pontos számok nincsenek arról, hogy oszlanak meg a vállalatok az innovatívak és a lemaradók kategóriája között, ám Török Zoltán becslése szerint a magyar kkv-k jelentős része utóbbi kategóriába esik.
Celebek, akiknek semmi gondjuk nincs a fizetésükkel
Nehézséget jelent még a munkaerőhiány is. Ha megnézzük a bevonhatók körét, akkor leginkább az inaktívak azok, akikhez nyúlni lehetne. Emellett korlátos lehetőséget jelent, hogy a közmunkásokat az elsődleges piacra áttereljék, vagy a külföldön dolgozókat hazacsábítsák, esetleg vendégmunkásokat hozzanak. Hosszabb folyamat révén képzéssel, a mobilitást segítő intézkedéssel lehetne javítani a helyzetet. Ugyanakkor Török Zoltán azt hangsúlyozta, hogy jelen pillanatban nem lehet megnyugtató megoldást találni a munkaerőhiányra.
A bank szakértői szerint a forint árfolyama az euróval szemben továbbra is stabil maradhat, és szűk sávban fog mozogni. Az infláció jövőre elérheti a 2 százalékot, ugyanakkor a jegybanki alapkamat jelenlegi szintjétől – amely 0,9 százalékos – nem várnak változást. A további felminősítések benne vannak a levegőben, akár már idén is befektetési kategóriába kerülhet az ország.
Mai sajtóinformációk szerint Varga Mihály azt mondta, hogy az évtized végére csatlakozhatunk az euróhoz. A Raiffeisen elemzője szerint ellenérveket nem nagyon lehet mondani, miközben több pozitívum is látható. Felmerülnek persze kérdések (Milyen árfolyamon lenne jó csatlakozni?, Hiányozhat-e majd az árfolyampolitika rugalmassága?, Kedvező-e az a kamatpolitika a magyar gazdaság számára, amit az EKB képvisel?, stb.). Ugyanakkor a régiós országok példája (balti országok, Szlovákia) azt mutatja, hogy náluk számos előnnyel járt az euróhoz való csatlakozás. Ráadásul nem csak a gazdasági szereplők látják pozitívan a csatlakozást, hanem a lakosság körében is nagyon magas a közös európai fizetőeszköz támogatottsága.
Az EU gazdasága pozitív, ott is növekedés mutatkozik. A bővülés motorja az egész EU-ban a belső fogyasztás bővülése. A nagyon alacsony a kamatkörnyezet, amely miatt mind a vállalatok, mind a háztartások esetében erős hiteldinamikát láthatunk. Az euróövezetben ugyanakkor igen heterogén a helyzet.
A nagyon alacsony eurózónás kamatok kedvezőek Magyarország számára is, az tapasztalható ugyanis, hogy a perifériás országokba is jelentős mennyiségű tőke áramlik. A Raiffeisen elemzői szerint ez a jövőben is folytatódhat, és a hozamok a mostani szinteken maradhatnak, vagy akár még kisebb további hozamcsökkenés is lehet.
mfor.hu
