A bejegyzés az oltalom alatt álló eredetmegjelölések E-Bacchus elnevezésű elektronikus nyilvántartásában történt. Az Európai Bizottság Szlovákia kérelmére vette fel az oltalom alatt álló eredetmegjelölést a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok jegyzékébe. A jegyzéket az eredetmegjelölésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján állították össze, majd 2009. július 31-én, egy nappal az új borpiaci rendszer hatálybalépése, valamint a borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek elektronikus nyilvántartása, az E-Bacchus-nyilvántartás bevezetése előtt, új jegyzéket tettek közzé.
Ebben a korábbi jegyzékekben közzétett eredetmegjelölést, Szlovákia kérelmére "Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast'-ra" módosították. Szlovákia 2009 november végén levélben kérte az Európai Bizottságtól, hogy a "Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť" megjelölést a "Vinohradnícka oblasť Tokaj" névvel váltsák fel, mert előbbi tévesen került a minőségi borok jegyzékébe. A brüsszeli bizottság helyt adott Szlovákia kérelmének, és módosította a nyilvántartást.
A VM csütörtöki közleménye emlékeztet rá, hogy a Bizottság 2010 februárjában a kormány értesítése nélkül cserélte fel a megjelöléseket. Magyarország ezt a lépést megtámadta az Európai Unió Bíróságán, de az elutasította a magyar keresetet. A hivatkozás szerint az eredetmegjelölés oltalma egyedül a nemzeti jogból fakad, az E-Bacchusba való bejegyzés csak tájékoztató jellegű, az semmiféle joghatást nem vált ki, így e bejegyzés nem is támadható meg az uniós bírói fórumok előtt. Magyarország 2013 elején az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, az ügyben most hirdettek ítéletet.
A VM leszögezi, hogy a döntés továbbra is csak az E-Bacchusba történt bejegyzéssel kapcsolatos, vagyis az eljárás csak azon kérdésre vonatkozik, hogy Szlovákia a Tokaj megjelölés mely származtatott alakjának használatára jogosult: a "Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť"-ra vagy pedig a "Vinohradnícka oblasť Tokaj"-ra. Ez az eljárás tehát nem annak eldöntésére szolgált, hogy Szlovákia egyáltalán jogosult-e a Tokaj eredetmegjelölés használatára és nem is ez volt a magyar cél az eljárás megindításakor. "A döntés a jelenlegi status quo helyzet fennmaradását jelenti a magyar és szlovák fél között a Tokaj eredetmegjelölés tárgyában" - írták.
Az Európai Bizottságnak az idei év december 31-ig lehetősége van megvizsgálni a dokumentumok EU-jognak való megfelelőségét, így a Tokaj-vitában teendő további lépéseket az határozza meg, hogy mind tartalmi, mind formai szempontból mit eredményez a 2011-ben benyújtott szlovák és magyar termékleírások európai bizottsági vizsgálata. A tárca hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezett a tokaji bor és a tokaji termelők érdekeinek védelmében.
Az érintett szlovákiai régió borászai pozitívnak nevezték és üdvözölték az Európai Bíróság döntését. Nagy Géza őstermelő a szlovák tokaji térség szőlészeit és borászait tömörítő szakmai szervezet egyik tagja az MTI-nek azt mondta, "a régióban, a határ innenső oldalán éppen olyanok a szőlőtermesztés és a bor előállítási feltételei, mint a határ túlsó oldalán és hasonlóak a bor készítésének metódusai is, ezért sajnálatos, hogy ez a vita egyáltalán kialakult". Magda Haburová a szlovák tokaji térség kistermelői szövetségének elnöke, aki korábban az ügyben egyeztetés folytató szlovák bizottság egyik tagja volt, az évek óta húzódó vitáról az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a vita az utóbbi években sajnos nem nélkülözte a politikai színezetet, holott a vitás kérdésekre szerinte kizárólag szakmai szinten kellett volna megoldást találni.
"Többször is mondtam, hogy ebbe a kérdésbe nem kellett volna bevonni a politikát" - jegyezte meg. "Soha nem kételkedtem abban, hogy ez az exkluzív márkanév megilleti az érintett szlovákiai régióban termelt borokat is" - mondta Haburová a luxembourgi bíróság döntésével kapcsolatban. Hozzátette: a világszerte elismert bortermelő vidék egykoron egységes volt, s a politikai határ megváltoztatásával csak az országok, nem pedig a régió szétválasztására került sor.
MTI
