A német bankvezér emlékeztetett, hogy 2012-ben az uniós tagállamok vezetői 10 milliárd eurós tőkeemelést hajtottak végre, aminek segítségével a bank évi 60 milliárd euróval több hitel kihelyezését ígérte 3 esztendőn át. "Ez az ígéret sokunknak okozott számos álmatlan éjszakát, de márciusra megcsináljuk" - fogalmazott Hoyer, aki emiatt magát a tőkeemelést is sikeresnek nyilvánította.
Az elnök ismertette, hogy tavaly az EIB 77 milliárd euró hitelt folyósított, ezek 90 százalékából az unión belüli, tizedéből unión kívüli beruházások valósultak meg. Az eredményeket méltatva Werner Hoyer kifejtette: a projektek 3,9 millió munkahely létrehozásához, vagy megőrzéséhez járultak hozzá, 290 ezer vállalkozást támogattak, a befektetéseknek köszönhetően 4,4 millió háztartásba jutott el a szélessávú internet, illetve olyan mértékben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, mintha kétmillió euróval kevesebb gépkocsi közlekedne a kontinens útjain.
Hoyer kiemelte, hogy a bank minden eddiginél nagyobb mértékben támogatta a közepes- és kisvállalkozásokat, s rámutatott arra, hogy a válságban ezek a cégek küzdöttek a legnagyobb nehézségekkel, hogy forráshoz jussanak. A bankelnök hangsúlyozta, hogy az EIB minden erejével azon van, hogy a finanszírozási nehézségeket segítsen leküzdeni, nyomatékosította ugyanakkor, hogy nincsenek "országkvótáik", minden projektet érdemei szerint bírálnak el.
Werner Hoyer bizakodóan nyilatkozott a gazdasági helyzetről, rámutatva, hogy 2007 után várhatóan 2015-ben fog bővülni minden uniós tagállam gazdasága. Hoyer ugyanakkor emlékeztetett, hogy az elmúlt hét év válságkezelő üzemmódja idején a világ sok területen lehagyta az uniót. Mint fogalmazott, nem csak beruházások maradtak el, hanem az innovációban is felzárkózásra van szükség; évente 130 milliárd euróval többet kellene fordítani kutatás-fejlesztésre, 100 milliárddal többet az energiahálózatok fejlesztésére, a hatékonyság növelésére és 50-55 milliárddal többet közlekedési és informatikai hálózatok fejlesztésére.
Az EIB elnöke kitért arra is, hogy a krízis időszakával ellentétben most nem az jelenti a problémát, hogy ne lenne mozgósítható pénz, a beruházások megvalósulását főleg a bizalomhiány, a túlzott bürokrácia és a bizonytalanság okozza, az EIB pedig megpróbál áthidaló megoldásokat kínálni ezek leküzdésére.
A bankvezér a hamarosan felálló Európai Stratégiai Beruházási Alapról (EFSI) is beszélt, amely Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez kötődik, aki túlnyomórészt magántőke bevonásával 21 milliárd euró uniós forrásból összesen 315 milliárd euró beruházást valósítana meg. Hoyer elmondta, hogy az alap az EIB szerves része lesz, és olyan projekteket fog előmozdítani, amelyek jelenleg "a kockázati egyenlet" rossz oldalán szerepelnek. Az EIB vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tizenötszörös multiplikátor egyáltalán nem irreális, amit szerinte az is alátámaszt, hogy a 2012-es tőkeemelést követően tizennyolcszoros tőkeáttétellel tudott a bank pénzeket mozgósítani.
Az EIB első embere emellett arra is emlékeztetett, hogy az EFSI mellett a pénzintézetnek normális tevékenységét sem szabad elhanyagolnia, mert akkor csorbulna a finanszírozási környezet az Európai Unióban, amelyet szerinte egyébként is kedvezőbbé kellene tenni a vállalkozások számára.
MTI
