Míg a nagy cégek tulajdonosai esetenként ügyesen trükközve kimentik a vagyont, és a törvények adta lehetőségek, kiskapuk kihasználásával esetenként pár milliós vesztességgel megússzák a vállalat bedőlését, a lánc végén lévő kisvállalkozók egzisztenciájukat, jövőjüket kockáztatják. A legtöbb felmérés azt mutatja, hogy a kis- és közepes vállalkozások partnereinek csaknem egyharmada nem fizet időben.
Gyakran előfordul, hogy a tenderek nyertesei külön céget hoznak létre a beruházás kivitelezésére, vagy megbíznak egy generálkivitelezőt. Ezzel elindul a láncképződés, amelynek során sokszor tíznél több szint választja el a beruházót a villanyszerelést, vagy a betonozást végző egyéni vállalkozótól, illetve az alapanyagot szállító kereskedőtől.
Számos rémtörténetet hallani szobafestő-mázolókról, kőművesekről, vízszerelőkről, akiknek még a házat is elárverezték a fejük fölül – miközben a csődhullámot elindító részvénytársasági vezérigazgató a frissen alapított cégével már egy újabb milliárdos beruházáson dolgozik. A statisztikák szerint a leginkább veszélyeztetettek azok az egyéni vállalkozók, akik kevesebb, mint tíz főt foglalkoztatnak, és árbevételük nem éri el a 75 millió forintot. A vállalkozások mintegy harmada a körbetartozások miatt már köztartozásait sem tudja kiegyenlíteni.
Az égető gondok mellett a kormányzat sem tudott elmenni, 2007. július 7-i hatállyal törvénymódosításokat hajtott végre. A csődtörvény módosítása értelmében a fizetési határidőt követő 15 nap elteltével a bíróság kimondhatja a tartozó fél fizetésképtelenségét. A közbeszerzési törvény módosítása szerint pedig a megbízás teljesítését követő 15 napon belül el kell kezdeni az átadás-átvételi eljárást.
Végül, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kezdeményezésére, a Polgári Törvénykönyvben eszközölt változtatások alapján a vállalkozót - díjkövetelése erejéig - a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon jelzálogjog illeti meg. Ez év májusában is napvilágot látott egy javaslat, ám a megvalósításából nem lett semmi, bár több jogszabály (például áfa-törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, a polgári perrendtartás stb.) módosítása napirenden van, tudtuk meg a Közbeszerzések Tanácsától.
A törvénymódosításokkal kapcsolatban a vállalkozók 22 százaléka vélekedett úgy, hogy azok teljesen hatástalanok a lánctartozás által okozott problémák visszaszorításában, és csupán egy százalék gondolta azt, hogy érdemi eredmény várható a jogszabályok megváltozásától. Az eddigi eredmények a többség álláspontját igazolják.
A Közbeszerzések Tanácsa előremutatónak ítéli meg a törvénycsomagot, illetve az annak kapcsán tett intézkedéseket, de azt ők is elismerik, hogy a változtatások nem tudnak minden problémára megoldást kínálni, mivel a lánctartozások kérdésköre ennél jóval komplexebb, áll az Éves Beszámolóban.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a problémát nem lehet pusztán jogszabályokkal orvosolni. A vállalkozások szerint sokkal hasznosabb lenne, ha hozzájuthatnának az adós vállalkozások fontosabb adatait tartalmazó, úgynevezett feketelistához.
Noha 2008. január elsejétől elérhető az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ingyenes céginformációs honlapja, a www.cegjegyzek.hu, amelynek segítségével online juthatunk hozzá bármely, a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság fontosabb adataihoz, a körbetartozást kiváltó okok ("felém sem fizet a megrendelőm", szándékos megtévesztés, vagyon-és likviditás hiánya) megszüntetésére azonban a szolgálat nem alkalmas, hívta fel a figyelmet Szarka Norbert fizetésképtelenségi szakértő.
A céginformációs szolgálat hasznos lehet ugyanakkor annak kiderítésében, hogy az érintett vállalkozás nem áll éppen végrehajtási vagy felszámolási eljárás alatt. Időnként fölkerül az internetre egy-egy szégyenlista, amely a megbízhatatlannak titulált társaságok – meglehetősen szűk körű, ágazat-specifikus – leírását tartalmazza, ám ezt sokan nem veszik komolyan.
