"Az elmúlt egy évet nagyjából két részre lehet osztani: a Lehman Brothers összeomlása előtt már a magyar piacon is megfigyelhető volt a lassulás a vállalatfelvásárlások területén, majd az utóbbi néhány hétben szinte teljesen leálltak a felvásárlások" - mondta el az mfor.hu kérdésére Nagy Kálmán, a Concorde Vállalati Pénzügyek ügyvezető igazgatója, aki 2007 decemberében még úgy nyilatkozott, hogy az Amerikából indult hitelválság nem érte el hazánkat ebben a tekintetben.
Minket kevésbé érint
A szakember szerint a magyarországi felvásárlásokat még így is kevésbé érintette a válság szeptemberig: "A nemzetközi piacon a vállalatfelvásárlások többségét hitelből finanszírozzák, míg a viszonylag kis magyar piacon az akvizíciók során a cégek sokkal nagyobb arányban használnak saját tőkét" – vélekedett a szakember.
Nagy Kálmán szerint a Lehman csődje után a nemzetközi piacokon pánikhangulat következett be, ennek köszönhetően nagyon lelassultak az akvizíciók. Ehhez hozzájárult, hogy a hitelek szűkössé váltak. "Jelenleg már nem is az a kérdés, hogy lehet-e hitelt kapni az EBITDA három- vagy hatszorosára, hanem, hogy egyáltalán lehet-e hitelt kapni" - érzékeltette a helyzetet.
Az alapoknál van még pénz
"Azt látjuk, hogy a régióban aktív kockázati- és magántőke alapok, melyek forrásaikat még a válság előtt bevonták, továbbra is aktívan keresik a lehetőségeket. Sőt egyre inkább érezhető az is, hogy a korábban csak Nyugat-Európában aktív nagy alapok a régióba jönnek a nagyobb növekedés reményében. Ezeknél az alapoknál tehát továbbra is van pénz, de ezekhez is jóval nehezebben lehet majd hozzájutni, mint korábban" - vélekedett a Concorde partnere arról, hogy juthatnak most tőkéhez a magyar vállalatok.
"Az utóbbi hetekben olyan bizonytalanság van a piacon, hogy csodálkoznék, ha bárki jelentős tranzakciót ütött volna nyélbe. Jelenleg mi is azt látjuk az ügyfeleink példáin keresztül, hogy a kockázati- és magántőke befektetők is kivárnak" - vázolta a helyzetet a szakember. Szerinte nehéz pontosan megmondani, meddig tarthat ez a kivárás a felvásárlások piacán, de jó néhány hétre még biztos szükség lesz.
Egyelőre még nem látszanak a piacon a válság konkrét jelei, azaz nem nőtt meg számottevően azoknak a cégeknek a száma, akik tőkebevonásra kényszerülnek - tette hozzá a Concorde partnere. Ugyanakkor szerinte a következő hónapokban biztosan lesznek olyan cégek, melyek nem tudják majd fenntartani a korábbi magas hitelfinanszírozást a hitelek megdrágulása miatt, és tőke után kell nézniük.
Sokat segíthet a Jeremie-program
Nagy Kálmán szerint a közeljövőben sokat segíthet az Unió által támogatott Jeremie-program, mely azonban még mindig előkészítés alatt van. A tervek szerint mintegy 200 millió euróra pályázhatnak kockázati- és magántőke alapok, hogy ebből magyar kis- és középvállalatokat finanszírozzanak. A támogatáshoz szükség van önrészre is: a beruházás kétharmadát az EU, egyharmadát pedig az alapok adják. "Külön kedvező lehet, hogy erre az uniós forrásra az EU hitelkamat-szintű megtérülést várna el, nem pedig a saját tőkétől elvárt megtérülést, ami általában 25-30 százalék körül van. Ezzel a lépéssel az alapoknál egy egységnyi befektetésére sokkal magasabb hozam juthatna" - véli Nagy Kálmán. Szerinte a jövő év elejére várható a program beindulása, az érdemi kérdésekről már megegyeztünk az Unióval.
A jelenlegi válság ugyanakkor a magyar reálgazdaságot is érzékenyen érintheti, azonban a pontos hatások még nem látszanak. Nagy Kálmán szerint nem lehet számszerűsíteni például azt, hogy hány ember veszítheti el az állását, de mindenképpen a munkanélküliség emelkedésére kell számítani.
"Jelenleg már a kormány is a gazdaság csökkenését várja 2009-re, sőt a napokban a JP Morgan 1,5 százalékos visszaesést prognosztizált, tehát nagyon úgy tűnik, hogy fájdalmas recessziónak nézünk elébe" - véli a Concorde szakembere.
Az utóbbi időben kevesebbet hallani a magyar nagyvállalatok lehetséges terjeszkedéséről is a régióban, a korábban aktív cégek hosszú idő óta nem ütöttek nyélbe jelentős tranzakciót. Nagy Kálmán szerint ezek a "nemzeti regionális bajnokaink" további lehetőségeket kutatnak, a középvállalatok számára viszont nehezebbé válhat a kilépés a nemzetközi színtérre.
Nemzetközi szinten az elmúlt egy év legnagyobb visszhangot kiváltott ügylete a Yahoo esetleges felvásárlása volt, de az internetes cég végül elutasította a Microsoft ajánlatát. Nagy Kálmán szerint azonban még nem feltétlenül biztos, hogy kútba esik ez a felvásárlás: "A válság mindenkit érint, egyelőre nem lehet tudni, hogy a Yahoo piacai mennyire szűkülnek majd be. Azért látok arra esélyt, hogy a Microsoft egy a korábbinál alacsonyabb ajánlatot tesz majd, sőt a hírek szerint az utóbbi napokban már informális csatornákon be is dobtak egy összeget ".
Beke Károly
