Wolf László szerint, amennyiben a Széll Kálmán terv államadósságot csökkentő, hiányjavító és a redisztribúciós rátát is mérséklő lépései sikeresek lesznek, akkor jelentősen javulhat hazánk versenyképessége. Ehhez szükséges, hogy a jelenleg 50 százalék fölötti újraelosztás 40 százalék körüli mértékre csökkenjen, az államadóság szintje középtávon elérje a kormány által kitűzött 65-70 százalékos szintet és ténylegesen megvalósuljon az európai átlagnál és a maastrichti kritériumoknál is ambíciózusabb 2013-as 2 százalék körüli hiánycél.
Amennyiben a kormány képes ezen terveit végrehajtani, a gazdaság már középtávon évente 4 és 6 százalék közötti ütemben bővülhet. Wolf László szerint a közösségi közlekedés, a gyógyszerkassza, az önkormányzati kiadások terén, kiegészítve a felsőoktatás célirányosabb átalakításával akár 900 milliárd forint megtakarítás is elérhető.
Noha Magyarország folyó fizetési mérlege már hosszabb ideje pozitív, az országkockázati felárak még mindig magasak, bár a Széll Kálmán terv iránti megelőlegezett bizalomnak köszönhetően jelentősen csökkent, a korábbi több mint 400 bázisponttal szemben mára már 270 pont körül mozog. Az országgal szemben megnövekedett bizalom jele lehet az is, hogy a legutóbbi állampapírkibocsátás során jelentős túljegyzés történt, és az olyan hosszú távú befektetések, mint a 30 éves kötvény is számos érdeklődőt vonzott.
További pozitív fejlemény, hogy végre ismét növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, melynek fő motorja az export lehet, aminek 7-10 százalék közötti emelkedésével lehet számolni. Wolf László szerint 2011-ben a hazai gazdaság növekedése 2,5 és 3 százalék között mozoghat, és lassan a fogyasztás is újra képes lesz növekedni, mintegy 2 százalékkal és a beruházások szintje pedig 3 százalékkal.
A megnövekedett bizalomnak köszönhetően a forint árfolyama is jelentős erősödésen ment keresztül, hosszabb távon 270 forinton stabilizálódhat az euró árfolyama. Az is fontos lenne, hogy az árfolyam stabilabb pályára álljon, a csökkenő volatilitás könnyebb tervezést biztosíthat a külföldi partnerekkel bíró vállalatoknak. Ez az alapkamat csökkenését is eredményezheti, ám az 5 százalékos határt vélhetően csak jövőre törheti át a kamatszint.
A növekedést érintő negatív tényezők kapcsán megemlítette a bankadót, melynek hatására csökkenhet a bankok hitelezési hajlandósága és az építőipar stagnálását. A hitelállomány csökkenése sem feltétlenül tekinthető kedvező jelnek. Wolf László ugyanakkor kiemelte, hogy az OTP tőkemegfelelési mutatója továbbra is tág teret enged a hitelezésnek.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
