A cseheket követhetnénk
Kvázi szuper-bruttósítás
Lényegében a korábbi GKI-javaslat terhelési szerkezete érvényes, csak szuper-bruttósítás nélkül, a jelenlegi értelmezés szerinti bruttó bérekre vetítve. Az szja-kulcsok emelkednek, viszont a sávok lényegesen feljebb kerülnek. Az adómentes (adójóváírással mentesített) sáv 550 ezer forintig tart, e fölött 3,6 millió forintig az adókulcs 20 százalék, 3,6 és 7,2 millió forint között 33 százalék, majd 7,2 millió forint felett 40 százalék. Ezeken felül 6 százalékos egészségügyi szolidaritási járulékot is kell fizetni (ez a "második" személyi jövedelemadó).
A járulék-kulcsok viszont jelentősen csökkennek. A nyugdíjjárulék 7,2 millió forintig 34 százalék, e fölött 27 százalék. A pénzbeli egészségügyi ellátásokért, illetve a Munkaerőpiaci Alap szolgáltatásáért az összes befizetés 7 százalék.
A természetbeni egészségügyi ellátásokért mindenki után havi 10 ezer forintos kártyapénzt fizetnek, a mintegy 6 millió eltartott után a költségvetés áll helyt. A kártyapénzt valamilyen arányban megosztva fizeti a munkaadó (pl. 6 ezer forint) és a munkavállaló (pl. 4 ezer forint), ehhez a Munkaerőpiaci Alaptól támogatást lehet igényelni az 1,7 millió forint alatti keresetűek után.
Összességében a 3,6 millió forintos jövedelemig a marginális terhelés a bruttó bérre vetítve 67 százalék, ami a bérköltségre vetítve nagyjából 50 százalékos adóéknek felel meg. 3,6 milliós jövedelem felett a marginális adóék 60 százalék.
A költségvetési hatás nagyságrendje 400 milliárd forint, aminek egy része a költségvetési szférában visszanyerhető. A javaslat hátránya, hogy bonyolult, rendkívül magas adókulcsok kellenek (a bruttósítás elmaradása miatt), így aligha valósítható meg.
Bármelyik fentiekben kifejtett 2009-es változathoz jól illeszkedne 2010-2011-ben a szuperbruttósítás megvalósítása és ezzel a cseh modell hazai alkalmazása. Ennek további fő előnye, hogy könnyen átláthatóvá teszi a közteherviselési viszonyokat és ezzel még inkább segítheti a foglalkoztatás fehéredését, vélik a GKI szakértői. Ha ilyen folytatás mellett jön létre döntés, akkor a 2009-es adótörvényekhez kapcsolódóan a 2010-es bruttósításra vonatkozó részletes országgyűlési határozatot lehetne hozni, ami a további előkészítő munka alapjául szolgálhat.
