Élő adásban halt meg egy videós, de az uniós jogalkotás még mindig nem készült fel

Betlitaná a közösségimédia-oldalak és a videómegosztó platformok használatát az Európai Parlament a 13 év alatti gyerekeknek, a 16 év alattiaknak pedig szülői felügyelethez kötné. Erről is beszélt az Európai Parlament alelnöke, Christel Schaldemose brüsszeli sajtótájékoztatóján, amelyen az Mfor is részt vett.

„A 8-12 éves magyar gyerekek átlagosan 5 és fél órát töltenek az interneten naponta, a serdülők internethasználata eléri a napi 8 órát. Az alkalmazások addiktív kialakítása, manipulatív gyakorlatai hozzátesznek ehhez. A kiberzaklatás, a szexuális ragadozóknak való kitettség, az önsértés népszerűsítése is széleskörű probléma” – mondta az Mfornak egy név nélkül nyilatkozó európai parlamenti képviselő. A közösségimédia- és videómegosztó platformokra vonatkozó korhatárral kapcsolatban egyetért Schaldemose irányelveivel, és elmondta: a parlament látja az erre vonatkozó uniós rendelet hiányosságait.

A kiskorúak online védelmét, és a digitális nagykorúság kérdését az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is az egyik legfőbb kihívásként értékelte az ENSZ New York-i nagygyűlésén szeptemberben.

Személyit kérhet a Facebook és a TikTok

Schaldemose az európai digitális szolgáltatásokra vonatkozó rendelet, a Digital Services Act (DSA) jelentéstevője is egyúttal. A DSA 28-as cikkelye felhatalmazza a techóriásokat, hogy – az uniós adatvédelmi törvény ellenére – a személyi igazolványukkal ellenőrizzék a felhasználók korát. Schaldemose szerint azonban ez nem szükséges, sőt, ő az arc alapján történő korellenőrzést sem támogatja. „Tiszteletben tartjuk a felhasználók privát szféráját. De ezeknek a platformoknak már van technológiai háttere arra, hogy megbecsüljék a felhasználók korát, például az érdeklődési köre, online tevékenysége alapján” – mondta az Mfornak. 

A parlament alelnöke szerint egy uniós szinten harmonizált korhatár hatékonyabb lenne, mint a tagállamok egyenkénti szabályozása. Hozzátette: a jelenlegi Európai Parlament már annyira megosztott, hogy a DSA-t nem is szavazták volna meg, ezért szerencsés, hogy a rendeletet még az előző parlamenti ciklusban véglegesítették.

Az Európai Bizottság jelenleg egy olyan életkor-ellenőrző rendszeren dolgozik, amellyel az üzemeltetők kizárólag egy megerősítő, vagy elutasító választ látnának, amikor a regisztráló feltölti a személyi igazolványának az adatait.

Gyerekinfluenszerek és depresszió

Az Európai Parlament vendége volt Laure Boutron-Marmion francia ügyvéd is, akinek a szakterülete az online bűncselekmények jogi háttere. Ő képviseli az egyik 16 éves gyerek szüleit is, akire öngyilkossága előtt TikTok-videók is hatással lehettek. Keresetében azt is említette, hogy a TikTokot – és a többi közösségimédia-platformot – úgy alakították ki, hogy a felhasználó minél több időt töltsön a képernyő előtt. A másik fő érve, hogy a gyerekek nem választhatják meg, mit néznek, hiszen a TikTok videóajánló oldalán a szolgáltató algoritmusa választja ki a megjelenő tartalmakat.

„A francia gyerekek átlagosan nyolcévesen regisztrálnak először közösségimédia-oldalakra. Egyértelmű, milyen károkat okoz a kiskorúakban a digitális függőség: egyre fiatalabb, akár 10 éves gyerekek is álmatlanságtól, depressziótól szenvednek, öngyilkosságot kísérelnek meg. Sok gyerek, akit kiközösítenek az iskolában, ebben láthatja a megoldást” – mondta Boutron-Marmion. Franciaországban már tesztelnek egy korhatár-ellenőrző rendszert, de az ügyvéd szerint köztudott, hogy a gyerekek képesek megkerülni egy ilyen korlátozást. 

A német Netzpolitik szakértője, Sebastian Meineck az Mfornak korábban arról beszélt: a tagállami korhatár-szabályozások vékony jégen állnak, és jogi szempontból kevés eséllyel lehetnek hatékonyak. 

Egy parlamenti képviselő szerint a gyerekinfluenszerek száma is robbanásszerűen növekszik, erre a jelenségre is koncentrálni kell. „A közösségi visszajelzések, a lájkok is függőséget, tartalomgyártási kényszert alakíthatnak ki a gyerekekben” – mondta az Mfornak.

Chatbotokkal és felnőttekkel barátkoznak a gyerekek

Az Mfor nemrég beszámolt egy kísérletről, amelyben egy magyar újságíró egy kiskorú lány álprofiljával regisztrált a Facebookra, és sok szexuális tartalmú, illetve agresszív üzeneteket kapott. A brüsszeli sajtótájékoztatón részt vevő tartalomgyártók közül más is végzett ilyen kísérletet, ő egy 14 éves lány profiljával regisztrált az Instagramra. Az eredmény kísértetiesen hasonló: a postaládája meztelen képekkel, agresszív üzenetekkel telt meg. 

Boutron–Marmion szerint a szexuális ragadozók két-három percen belül is rátalálhatnak az új regisztrálókra, hiszen, ha egy felnőtt fiatal lányokat kedvel a platformon, akkor az algoritmus őket fogja ajánlani lehetséges ismerősként. Az Mfornak nyilatkozó parlamenti képviselő szerint ezért is kulcsfontosságú, hogy legalább a kiskorúaknak ne lehessen profilozás, vagyis a gyerekek internetes aktivitása alapján tartalmakat ajánlani. 

Schaldemose arról beszélt: a gyerekek a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotokat is barátként kezelhetik. Boutron-Marmion pedig hozzáette: Észak-Amerikában már három-négy öngyilkosság történt, amiért jogi értelmezésben a mesterséges intelligencia is felelős lehet.

Franciaországban külön parlamenti bizottság foglalkozik a TikTok mentális egészségre gyakorolt hatásaival. „Érzékelünk némi fejlődést: a vizsgálatok gyorsabban zajlanak, a bíróságok gyorsabban ítélnek. Az illetékesek egyre tudatosabbak ezen a területen” – mondta a francia ügyvéd. 

Halál élő adásban – az elszámoltatás tíz évig is tarthat

A gyerekek sorozatos öngyilkossága mellett egy 46 éves videós, Jean Pormanove halála is a közbeszéd központi témájává tette a közösségi médiát Franciaországban. Pormanove augusztus 18-án halt meg élő adásban, miután két másik videós 12 napon keresztül nem hagyta aludni, és ezt a Kick nevű platformon közvetítették. A Kick központja Ausztráliában van, ezért a francia jogszabályok nem vonatkoznak rá, de a DSA-t nekik is be kellene tartaniuk.

Az uniós rendelet szerint a platformok nem kötelesek ellenőrizni, hogy a megosztott tartalmak jogszerűek-e, de ha a felhasználók jelentenek egy tartalmat, azt ki kell kivizsgálniuk. Ebben az esetben a platformok üzemeltetőit el kell számoltatni. A rendelet az online játékokra és a webáruházakra is vonatkozik, hiszen ezek is alkalmaznak addiktív eszközöket, amelyekkel ott tartják a gyerekeket a képernyők előtt. Boutron-Marmion jó kiindulási alapnak tartja a DSA-t, de azt mondta: az elszámoltatás a gyakorlatban akár tíz évig is tarthat.

Az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Szakbizottságában (IMCO) a mesterséges intelligenciával készített megtévesztő videókról is egyre többet beszélnek. „Az Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelete (AI Act) ezt kezeli, de az erre vonatkozó rész csak 2026 nyarától lép hatályba. Az ilyen videókat láthattuk az ír elnökválasztás és a holland parlamenti választás előtt is” – mondta az Mfornak egy képviselő.

Ekkortól jöhet az uniós korhatár

A parlament november utolsó hetében, Strasbourgban dönt a kiskorúak online védelméről szóló törvényjavaslatról. Ha a többség támogatja, akkor a Bizottság a következő hónapokban dolgozhatja ki az óriásplatformokra vonatkozó részletes jogszabályt. Az Mfornak egy másik parlamenti tisztviselő arról beszélt: jövő év vége felé várható, hogy a Bizottság elkészül a jogszabállyal, és 2027–2028-tól léphet hatályba.

Az Mfor korábban megírta, hogy a kiskorúak regisztrációjának korlátozása a TikTokot érintené a legrosszabbul gazdasági szempontból. A kínai videómegosztó alkalmazást sokkal nagyobb arányban használják kiskorúak, mint a YouTube-ot, az Instagramot, vagy a Facebookot.

„Csodaszer nincs: a meglévő jogszabályokat be kell tartatni, orvosolni kell a joghézagokat, ezek mellett pedig nagyon fontos a tudatosítás és az edukáció. A digitális tudatosság az alaptanterv része kellene, hogy legyen” – mondta.