A tanács ciprusi elnöksége által a múlt héten közzétett indítvány legalább 50 milliárd eurós csökkentést javasol az Európai Bizottság javaslatához képest. A kohéziós támogatásokra fordítható összeget több mint 12 milliárd euróval csökkentenék.
Az uniós forrás arra is rámutatott, hogy az 50 milliárd eurós csökkentés valójában ennél jóval több, mert a ciprusi javaslat olyan projekteket is beemelne az MFF-be, amelyeket a bizottság a többéves költségvetésen kívül javasolt megvalósítani.
A forrás szerint 27 tagállammal számolva a valós csökkentés inkább 70 milliárd euróra tehető, Horvátországgal, mint 28. tagállammal kalkulálva viszont valójában 80 milliárdra taksálta a megszorítás mértékét. Ráadásul aggasztónak találta, hogy a ciprusi javaslat "kerekperec" kimondja: ez a javaslat lefelé nyitott, vagyis a végleges megállapodás ennél jóval nagyobb tényleges vágást tartalmazhat.
Az egyezkedésekre rálátó forrás úgy értékelte, hogy az MFF-ről folyó tárgyalásokon 7-8 tagállam, a nettó befizetők "diktálják a tempót", ezek az országok pedig a hétéves uniós büdzsé 130-200 milliárd eurós megkurtítása mellett kardoskodnak. A forrás meglehetősen zavarónak nevezte, hogy mindeközben a másik 20 tagállam álláspontját "figyelmen kívül hagyják". Rámutatott arra is: tipikus példája a válsággal való visszaélésnek az, hogy erre hivatkozva követelnek egyes tagországok csökkentéseket, ezzel pedig gyakorlatilag kivetítik a mostani helyzetet 2020-ra.
A kohéziós források csökkentésével kapcsolatban az uniós forrás rámutatott: 2014 és 2020 közötti időszak költségvetéséről szóló vita kezdete óta ötödik vagy hatodik alkalommal csökkentik a kohéziós támogatásokra fordítható összeget.
A név nélkül nyilatkozó uniós diplomata kitért arra is, hogy Magyarország már az Európai Bizottság eredeti javaslatával is lényegesen rosszabbul járt volna, mint a jelenlegi időszakban.
Kifejtette: a Magyarországnak juttatható kohéziós támogatások két okból csökkenhetnek; egyrészt, mert a javaslatban szereplő kiadási korlát a GDP 2,36 százalékában állapítja meg a maximálisan adható támogatást, másrészt, mert a kohéziós keretek megállapításakor a tagállamok várható növekedését is figyelembe veszik.
A sajátos metodika alapján Magyarországnak 0,8 százalékos növekedést jósolnak, míg egy másik, igen súlyos gazdasági gondokkal küzdő tagországnak például 2,4 százalékos bővülést - világított rá a diplomata.
Kifejtette, hogy a Magyarországnak járó források jövője azért is bizonytalan, mert a ciprusi tárgyalási keret külön feltételt határoz meg azoknak az országoknak, amelyeknek a gazdasága 2008 és 2010 között legalább 1 százalékkal zsugorodott; az ilyen tagállamok legfeljebb a GDP-jük 2 egész valahány tized százalékát kaphatják, ami 2,37 és 2,99 között bármit jelenthet. A diplomáciai forrás úgy vélte, hogy ha a végleges arány 2,36-hoz van közelebb és nem 2,5-höz, mint ahogyan azt eredetileg az Európai Bizottság javasolta, akkor Magyarország a jelenleg rendelkezésre álló forrásokhoz képest akár több mint 30 százalékkal is kevesebbhez juthat hozzá a 2014 és 2020 közötti periódusban.
Megjegyezte: Magyarország GDP-je sem a jelenlegi, sem a következő hétéves pénzügyi időszakban nem lépi át az EU átlagának 75 százalékát, az ország hét térsége közül négy rajta van az unió 20 legkevésbé fejlett régiójának listáján. Rámutatott, hogy az uniós szerződés értelmében a kohéziós alapokból a kevésbé fejlett térségeket kell támogatni, de úgy vélekedett, hogy a jelenlegi javaslat a gazdagabb országok szegényebb térségeit jobban támogatja, mint a kevésbé fejlett tagállamok szegényebb régióit.
A tagállamok között hónapok óta húzódó alkudozásról úgy vélte: a Brüsszelben állomásozó tagállami diplomaták már nem képesek további előrelépést elérni, meglátása szerint az MFF-ről már csakis a tagállamok állam- és kormányfői képesek döntést hozni a november 22-én kezdődő, kizárólag a többéves költségvetésnek szentelt rendkívüli uniós csúcstalálkozó alkalmával.
MTI
