A hatályos munka törvénykönyve két módon teszi lehetővé a munkabér megfizetését, egyrészt készpénzben, másrészt bankszámlára utalással. A munkaszerződések, kollektív szerződések jellemzően rögzítik, hogy a munkáltató a munkabért átutalással fizeti meg, amivel a munkáltató lényegében arra kötelezi munkavállalóját, hogy saját költségére tartson fel bankszámlát - ismerteti csütörtöki közleményében a PwC Magyarország.
Az elmúlt hónapokban - a megnövekedett banki költségekre hivatkozva - számos munkavállaló szüntette meg bankszámláját és tájékoztatta arról munkáltatóját, hogy a munkabérét készpénzben kéri. A munkáltatók a munkabér fizetési kötelezettséget ilyen esetben - bankszámla hiányára hivatkozva - nem tagadhatják meg, és kötelesek arról gondoskodni, hogy a munkabért - a készpénzfizetésre vonatkozó szabályok szerint - a munkavállalónak megfizessék. A készpénzfizetés viszont jelentős többletteherrel jár a munkaadónak.
"Álláspontunk szerint a jelenlegi munkajogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató arra hivatkozva szüntesse meg a munkaviszonyt, hogy a munkavállaló nem rendelkezik bankszámlával, és bankszámla hiányában arra sincsen lehetősége, hogy a munkavállaló munkabérét mindaddig visszatartsa, ameddig a munkavállaló ismételten nem nyit bankszámlát" - idézi a közlemény Szűcs Lászlót, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédjét.
A jogszabály azt nem teszi kötelezővé, hogy a munkáltató a munkavállaló bankszámlájára teljesítse az utalást. Amennyiben a munkavállaló egy közös "családi" bankszámlát jelöl meg, úgy az utalás arra is teljesíthető. Amennyiben a munkabért magyarországi bankszámlára utalják, a kifizetés nem okozhat költséget a munkavállaló számára.
Szűcs László szerint a munkáltatók többféle módon értelmezik a hivatkozott szabályt. Jelentősebb részük nem biztosít költségtérítést a készpénz felvételéhez kapcsolódóan. Akadnak azonban olyanok is, akik a banki költségek "fedezésére" átalány jellegű költségtérítést biztosítanak, sőt, olyan is, aki bekéri a bankszámla kivonatot, és az azon feltüntetett banki költségeket téríti meg részben vagy egészben. Az utóbbi két megoldás esetén a munkáltatók azzal a problémával szembesülnek, hogy bár munkajogilag költségtérítésről van szó, a juttatás mégsem biztosítható a munkavállalók számára adómentesen - ismerteti az ügyvéd.
A részben személyes szükségletek kielégítését is szolgáló költségtérítés-átalány munkaviszonyból származó bevételnek számít, mellyel szemben a költség nyilatkozat, vagy számla alapján számolható el. Amennyiben a bankszámlát nem kizárólag a munkabér felvétele céljából nyitották, hanem arról rendszeresen átutalások, kártyával való fizetések valósulnak meg, és a bankszámlával kapcsolatban esetleg kamatbevétel is jelentkezik, a bankszámla-vezetés költségét - költségtérítésként - nem lehet elszámolni (levonni), vagyis ezeket a tételeket kizárólag munkaviszonyos jövedelemként lehet kifizetni.
Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója szerint a jelenlegi helyzet ellentmondásos, és a munkáltatók nem rendelkeznek hathatós eszközökkel ahhoz, hogy a nemzetgazdasági szempontból is káros, növekvő tendenciát mutató készpénzkifizetéseket visszaszorítsák. A kormányzat a vázolt problémák orvoslására több javaslatot is előterjesztett - teszi hozzá -, egyrészt a költségvetési törvényjavaslat szerint a tranzakciós adók nem terhelnék a kártyás fizetéseket, de napvilágot láttak azok az elképzelések is, amely szerint a készpénz felvételét meghatározott összegig díjmentesen kellene biztosítaniuk a bankoknak.
MTI
