Havonta hozzávetőlegesen 10 milliárd forint értékben írta felül saját tőkéjének alakulását március és június között a Magyar Nemzeti Bank. Miközben június végén még mínusz 49 milliárdos saját tőkéről jelentett a jegybank, addig a mostani, júliusi adatsorok szerint az első félév végén még "csak" 38,7 milliárdnyi volt a mínusz. Olyan sokáig azonban nem érdemes a valamivel jobb adatoknak örülni, hiszen a friss statisztika azt is megmutatta, hogy a pozitív korrekciót teljesen "elvitte" a július, sőt az MNB saját tőkéje mínusz 67,5 milliárdra esett vissza.
A korrekció hatása
A saját tőke korrekciója egyébként a jegybank mérlegfőösszegén nem látszik meg, csak minimális a változás nagysága. Az év negyedik hónapjában viszont a korábbiakban közöltekhez képest egy 8,8 milliárdos ugrást lehet látni. Ez azonban – ha alaposabban megvizsgáljuk – az egyéb külföldi tartozások áprilisi korrekciójára vezethető vissza.
Mivel a mérlegfőösszeg nem változott, így a mérleg forrásoldalán a saját tőke pozitív változásával párhuzamosan hasonló mértékben negatívan kellett változnia valamely tételnek, vagy tételeknek. Ezt a csökkenést az egyéb források számainál láthatjuk. Az adatok módosítása egyébként még a kereskedelmi bankok tulajdonában lévő kéthetes MNB-kötvények állományát is érintette, ezek szerint a korábban közöltnél a külföldiek kézében 7-8 milliárd forinttal több, a belföldieknél pedig ugyanennyivel kevesebb értékpapír van.
A Magyar Nemzeti Bank az adatkorrekció okait közleményében nem kommentálta.
Továbbra is dinamikusan nő a készpénzállomány
A jegybank mérlegében júliusban a felülvizsgált júniusi számokhoz képest az egyik legjelentősebb változás, hogy 11,3 százalékkal nőtt éves összevetésben a készpénzállomány, így 2941,8 milliárd forintra emelkedett. Bár a hetedik havi inflációt még nem ismerjük – holnap közli a KSH – annak várható mértéke (1,9-2 százalék) alapján reálértelemben igen jelentős mértékben nőtt az állomány.
Ez pedig vagy a reálgazdaság növekedésre vezethető vissza (ahogy azt már márciusi folyamatok alapján megjósoltuk: lásd: Soha ennyi forintunk nem volt még - valaminek jönnie kell), hiszen a növekvő gazdasághoz növekvő készpénzállományra van szükség, vagy valamilyen sokk érhette a gazdasági szereplőket. Elvileg ez utóbbira lehet magyarázat a tranzakciós illeték növelése, illetve a betéti kamatok elolvadása, és az egészségügyi hozzájárulás bevezetése érdemben csökkenthette a kereskedelmi bankokban lévő betétállományt. Bár erről még nincs statisztika, az állampapírok iránti lakossági roham, vagy az ingatlanpiacon a hetedik hónapban megfigyelhető némi élénkülés alátámasztja ezt az érvelést.
Akár a gazdasági növekedés, akár a fenti alkalmazkodás okozza, a gazdaságban a készpénzállomány reálértékben jelentősen nőtt, ez pedig csökkentette a bankok forintlikviditását. (Ez utóbbit a dübörgőnek nem mondható Növekedési Hitel Program swaptenderei is mérsékelték némileg júliusban, bár nem olyan mértékben, mint az a tervek szerint kívánatos lenne.)
Féléves mélyponton a kéthetes állomány
Mindenesetre a banki likviditáscsökkenés 4069,5 milliárd forintra vitte le a belföldi és a külföldi szereplők kezében lévő kéthetes állományt, ami tavaly december óta a legalacsonyabb érték. Persze azt tudni kell, hogy a NHP program első pillérén keresztül a következő hetekben, szeptember végéig folyósított hitelek ismét növekedést fognak okozni az állományban. Hacsak a harmadik pillér be nem indul. Ezért is jön nagyon jól Matolcsyéknak a lakáscélú devizahitelek forintosítása, ami a jegybank által megcélzott 3600 milliárdos kéthetes állomány elérését segítené.
Ha nem csökken az állomány, akkor a jegybank saját tőkéje még tovább fog zuhanni, ami óriási terhet jelentene jövőre a költségvetés számára.
A jegybank veszteségét egyébként némileg mérsékli az IMF-hitelek idő előtt visszafizetése is. Csak a nemzeti bank mérlegét nézve elsősorban a költségvetési IMF-hitelek visszafizetése okoz jelentősebb könnyebbséget. (Az MNB-nek nyújtott IMF-hitelek visszafizetése kisebb megtakarítást jelent.) A kormány megmaradt IMF-hitelének 2,2 milliárd eurós átutalása egyébként nem okozhatott jelentősebb problémát a költségvetésnek, hiszen július végén a kormánynak 1457,3 milliárd forintnyi betétje volt a jegybankban. Ebből a forintbetét 509 milliárd forint, a deviza pedig 3,2 milliárd eurót tett ki.
szp
mfor.hu
