A KSH ma jelentette meg az aktuális inflációs adatokat: ezek szerint júliusban a fogyasztói árak – a júniusival azonos mértékben – 6,7 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi szinthez képest, ugyanakkor a maginfláció 5,8-ról hat százalékra gyorsult.
A fogyasztói árindex változatlan emelkedéséhez az élelmiszerárak és a háztartási energia árának erőteljes növekedése, a tartós fogyasztási javak árszínvonalának csökkenése és a szolgáltatások inflációjának mérséklődése járult hozzá.
Tíz százalék felett drágultak az élelmiszerek
Az év első hét hónapjában összességében 6,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2007 azonos időszakában. Leginkább az élelmiszerárak emelkedtek (12,6 százalék). A háztartási energiaárak növekedésének mértéke 9,6 százalék volt, és 2008 márciusától kezdődően fokozatosan gyorsult.
A világpiaci olajárak emelkedése az üzemanyagárak növekedésén keresztül ugyancsak májustól vezetett az egyéb cikkek és üzemanyagok termékcsoportban az infláció ismételt és stabil meglódulásához. A forint árfolyamának alakulása és a korábbi erőteljes nemzetközi áremelkedés mérséklődése júliusban már mérséklően hatott e termékkörben, de így is átlagosan 6,7 százalékkal voltak magasabbak az árak az idei első félévben, mint 2007 első felében.
Kedvezően alakul a szolgáltatás termékkör árindexe, mely tavaly november óta stabilan csökkenő trendet mutat: miközben akkor az éves szolgáltatói inflációs adat 6,9 százalék volt, addig 2008 júliusában már 4.,6 százalékra mérséklődött. Az erősödő forint hatása leginkább a tartós fogyasztási cikkek termékkör inflációjában jelentkezik, ahol a korábbi hónapok minimális árcsökkenését követően júliusban jelentős mérséklődés következett be.
Emelkedik a maginfláció
A maginfláció júliusban kedvezőtlenül alakult. Eddig is jelentős bizonytalanságot növelő tényező volt, hogy szintje 2007. szeptember óta négyről 5,8 százalékra kúszott vissza, ami az inflációs várakozások növekedésére és a másodlagos hatások súlyára figyelmeztet. Ebben a tekintetben külön probléma a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedése, mert ez júliusban növelte a maginflációt.
Összességében a júliusi inflációs adatok is az infláció és a fogyasztói árak növekedését alakító tényezők tartós fennállására utalnak, melyeket figyelembe véve a következő hat hónapban is csak fokozatos dezinflációval számolhatunk.
Kedvező trendek is várhatók
Az infláció alakulásával kapcsolatban meghatározó marad az élelmiszerárak és az energiaárak alakulása, bár egy éven túlmutató távlatban már a forint korábbi időszakkal összehasonlítva bekövetkezett erősödése is értékelhető hatással járhat, amint az a tartós fogyasztási cikkek árindexének alakulásában megjelenik.
Az élelmiszerárak tavaly szeptembertől tartó erőteljes növekedése lassan fékeződik. Az elmúlt két hónapban bekövetkezett árcsökkenés nem csak a kedvező terméskilátásoknak és a szezonális hatásnak köszönhető, így elképzelhető egy erőteljesebb mérséklődés az év második felében.
Az energiaárak alakulása is kissé kedvezőbb lehet, de itt figyelembe kell venni, hogy az importárak rendkívül volatilisen alakulnak, és nagy bizonytalansággal jár egyértelmű trend felvázolása. Ráadásul a magas olajárak és a késleltetéssel emelkedő gázárak a hazai fogyasztói árindexet is növelik.
Az elmúlt félév kedvező folyamatait követően kissé lassulhat a szolgáltatások dezinflációja is, ugyanis további bázishatások már nem segítenek. Ismét elképzelhető azonban a személyszállítási tarifák növekedése a magasabb üzemanyagköltségek miatt.
Mindezeket figyelembe véve 2008 második félévében is csak lassú lesz az infláció csökkenése. Decemberre az éves index az ICEG Európai Központ előrejelzése szerint 5,5 százalékra süllyed vissza, átlagosan pedig 6,4 százalék lesz a 2008. évi infláció.
Tartósan maradhat az alapkamat
Ami a jegybank monetáris politikáját illeti, a júliusi adatok a kamatok tartásának irányába hathatnak, és jogos a várakozás, hogy a kamatlábak tartósan nem változnak a következő hónapokban.
Egyfelől az inflációs adatokat lehet úgy is értelmezni, hogy a fogyasztói árindex emelkedése elérte csúcspontját és ezért nem szükséges további kamatemelés. Másfelől azonban az infláció jegybanki célkitűzéseket messze meghaladó szintje, illetve a fogyasztói árak alakulását alakító tényezők bizonytalansága a Monetáris Tanácsot vélhetően a túlzottan gyors kamatcsökkentés elvetésére ösztönzi.
Gáspár Pál, az ICEG European Center igazgatója
