Halasztották a CIB Lízing ítéletét
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki tárgyalásán október 30-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a CIB Lízing Zrt. által, az általános szerződései feltételeinek tisztességtelensége ügyében, a törvényi vélelem megdöntésére a magyar állam ellen indított perben.
A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes lízing társaság keresetét, amely ellen fellebbezett. A fellebbezésben első helyen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás megismétlését, második helyen pedig az ítélet rá kedvező megváltoztatását kérte a cég.
Kérte továbbá azt is, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Az ítélőtábla a csütörtöki ülésen - külön végzésben - mindkét kérést elutasította, és nem függesztette fel az eljárást amiatt, hogy hasonló ügyben már fordult bíróság az Alkotmánybírósághoz.
Az Hypo Alpe-Adria Leasing esetében hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet
Hatályon kívül helyezte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében hozott elsőfokú ítéletet csütörtökön kihirdetett határozatában. A testület a Fővárosi Törvényszéket új tárgyalás lefolytatására és újabb határozat hozatalára kötelezte, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül.
Első fokon a bíróság azért utasította el a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. keresetét, mert álláspontja szerint a pénzintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek egyike sem felelt meg maradéktalanul a törvényi feltételeknek. A bíróság elutasította a felperes pénzintézet indítványát az alkotmánybírósági normakontrollról is.
A tanácsvezető hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt. A per indításakor a bíróság megvizsgálta, hogy a pénzintézet devizaalapú, azaz a törvény hatálya alá tartozó szerződéseket kötött, azonban első fokon nem tartották bizonyítottnak azt, hogy valódi devizahitelezést folytatott volna, azaz devizában folyósították és törlesztették a kölcsöneiket. Kifejtette: a devizahitelekkel kapcsolatos törvény pontosan meghatározta, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések tartoznak a hatálya alá, és a valódi devizaügylet nem.
Hozzátette: október 15-én, szerdán lépett hatályba a jogszabály módosítása, amely a törvény hatályát kiterjeszti a valódi devizahitelekre, illetve pénzügyi lízingszerződésekre, azzal, hogy ezekben a keresetleveleket 2015. január 5. és 12. között kell beadni. Ismertetése szerint az "idő előttiség" címén ezeket a kereseteket nem kell elutasítani, az elsőfokú bíróságnak majd január 5. után kell eljárnia.
Az Alkotmánybíróság elé kerül a KDB Bank ügye
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a KDB Bank Európa Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt - jelentette be az ügyben eljáró bíró a csütörtöki tárgyaláson.
A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.
MTI
