Ma „félidős” választások (midterm elections) lesznek az Amerikai Egyesült Államokban. A szavazók a Képviselőház 435 tagjára illetve a Szenátus körülbelül egyharmadára, jelen esetben 35 szenátorra voksolhatnak. Az USA-ban 2 évente tartott választásokon a Képviselőház, vagyis a Kongresszus alsóházának összes képviselőjét választják 2 évre, míg a Szenátus – Kongresszus felsőháza – tagjainak egyharmadára voksolnak 6 éves ciklusra. Jelenleg a Képviselőház republikánus, a Szenátus demokrata többségű.
Az amerikai elnök ciklusának félidejében tartott választásokon általában az elnök és pártja komoly kritikát kap a választóktól, amit jelen esetben az is alátámaszt, miszerint Barack Obama elfogadottsága a választók körében a Gallup felmérése szerint 42 százalékos, ami a korábbi elnökök azonos hivatali időszakához képest kifejezetten alacsony támogatottságot jelent. A kérdés csak az, hogy mennyire fogják „büntetni” az elnököt a választók.
A választók három kérdést tartanak fontosnak, és ezekre várnak választ az amerikai politikai elittől:
- Elégedetlenek az ország gazdasági teljesítményével, és még több munkahelyet szeretnének annak ellenére, hogy a munkanélküliségi rátát 9 százalék körüli értékről 5,9 százalékra sikerült lecsökkenteni az utóbbi években és a munkahelyek számának növelése a demokraták programjának első számú prioritása, illetve az ország gazdasági növekedése is 3,5 százalékos volt a harmadik negyedévben.
- Az Iszlám Állam elleni fellépés módját kritizálják, és úgy vélik, hogy Obama nem lesz képes hivatali idejében megállítani ezt a veszélyforrást. A terrorizmus elleni küzdelem a Republikánus pártnál az első számú prioritás.
- Az Ebola elterjedésétől tartanak, és úgy vélik, a kormány nem tesz megfelelő intézkedéseket a kockázatok csökkentésére, illetve a vírus terjedésének megállítására.
Nemzetközi és amerikai elemzők, valamint közvélemény-kutatások egyöntetűen a republikánusoknak adják a képviselőházi többséget a 2014-2016-os időszakra is. A Szenátusban a többség elérése azonban még kérdéses, a 36 szenátori helyből eddig ugyanis 21 demokrata és 15 republikánus pozíció volt. A felmérések szerint viszont most könnyen előfordulhat, hogy a republikánusoknak sikerül megszerezniük a többséget a felsőházban is, megnehezítve ezzel Barack Obama 2 éves hátra lévő hivatali időszakának döntéshozatalát.
A tét nagy 2013 őszén a világ kíváncsian és félve figyelte az USA-ban folyó belpolitikai csatározást a költségvetés illetve az adósságplafon elfogadásának ügyében. A problémát akkor a Képviselőház és a Szenátus véleménykülönbsége okozta, ahol különböző pártok képviselői voltak többségben. 2015 márciusában ismét szavazni kell az adósságplafon megemeléséről. Ha mindkét intézményben republikánus többség lenne, Obama elnökre és adminisztrációjára komoly nyomást tudnának gyakorolni a republikánusok. Ha marad a jelenlegi pártpreferencia, akkor is meghatározó lehet a republikánusok fellépése az adósságplafon megemelésénél, és kompromisszumokra késztetheti a demokrata elnököt, mivel a republikánusok ellenzik a környezetvédelmi szabályozások szigorítását, az emigrációt, az egészségügyi reformot és a munkanélküliségi juttatások kiterjesztését.
A választások kimenetele nem semleges Európára nézve sem, mivel az USA és EU között zajló transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló tárgyalásokra is kihatással lehet, mivel a kereskedelempolitikáért felelős bizottságban a kulcspozíciókat a protekcionizmust ellenző republikánusok fogják várhatóan betölteni. A TTIP illetve a Csendes-óceáni térséggel, a TPP megállapodás a demokraták körében is vita tárgya, az elnök által favorizált „fast-track” vagyis gyorsított eljárásmentet se támogatják párton belül egyhangúan. Ezzel szemben a republikánusok a TPA (Trade Promotion Authority) törvényhozási folyamat alkalmazását részesítik előnyben, amely egyértelműen a kongresszus kezébe adja a döntésnek a jogkörét, hogy milyen körülmények között, és milyen feltételekkel írhat alá az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi megállapodást más országgal, országokkal. Ez növelhetné a felek közötti súrlódási pontok számát. illetve lassítaná a megállapodási folyamatot a két fél között, Obama elnök a TPP megállapodást legkésőbb 2015-ben, a TTIP megállapodást pedig legkésőbb 2016-ban meg szeretné kötni.
A választás tétjei még a Keystone gázvezetékről szóló döntés kimenetele illetve a katonai kiadások csökkentése is.
A Szenátusi választási végeredménye szoros lesz, a 14 százalékos bizonytalan szavazók döntése komolyan befolyásolhatja a végeredményt, a kérdés amelyre holnapután választ kapunk az, hogy az amerikai választók hisznek-e a Demokrata Pártnak.
Hegedűs Zsuzsanna
tudományos segédmunkatárs
MTA KRTK Világgazdasági Intézet
