Az euróövezet központi bankjánál korábban az a szabály volt érvényben, hogy refinanszírozási ügyletekben fedezetként csak olyan állam kötvénye fogadható el, amelynek adósbesorolását az elsőrendű, "A" kategóriában tartja a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül legalább egy. A gazdasági válság hatására aztán felpuhították a szabályt. Az új változat szerint az EKB-hez forduló bankok olyan állampapírért cserébe is kaphatnak pénzt, amelynek kibocsátóját a közepes, "BBB" kategóriába sorolja legalább egy hitelminősítő.
A görög állampapírok esetében ezt a szabályt most "további intézkedésig" hatályon kívül helyezték. A rendkívüli lépéshez fűzött indoklásában az EKB arra hivatkozik, hogy az athéni kormány "elkötelezte magát" az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás végrehajtásában. Az EKB Kormányzó Tanácsnak ciprusi tagja, Athanasziosz Orfanidisz a DowJones hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy csak a görög állampapírok esetében függesztették fel a szabályt, más országok szóba sem kerültek a tanács megbeszélésein, és az intézkedést a Görögországnak nyújtott támogatási csomag részének tekintik.
A Standard & Poor's a múlt héten megvonta a befektetésre ajánlott adósbesorolást Görögországtól. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja több fokozattal a befektetői kategória alá, a spekulatív kategóriába rontotta az euróövezeti tagország osztályzatát.
Vasárnap Brüsszelben az EU és az IMF képviselői megállapodtak abban, hogy három éven keresztül összesen 110 milliárd euró hitellel támogatják a súlyos adósságválsággal küzdő Görögországot. Athén az egyezség részeként reformokat hajt végre. Ezek fő célja, hogy a GDP-arányos államháztartás hiányt 2014-re leszorítsák a 3 százalékos uniós határérték alá. Tavaly 13,6 százalékos volt az államháztartási deficit Görögországban.
MTI/Menedzsment Fórum
