A Nemzeti Versenyképességi Tanács múlt csütörtöki ülésének fő napirendi pontja volt a hatéves bérmegállapodás értékelése. Az elfogadott ütemterv szerint jövőre további 2 százalékponttal csökken a munkaadók által fizetett szochó, valamint tovább emelkedik a kétféle minimálbér. Van-e olyan javaslat a minisztérium asztalán, amelyik ezekhez képest eltérő ütemezést hozna a jövő évtől, legyen szó minimálbérről, vagy a szochó csökkentéséről? Mint amit például Parragh László javasol?
A tanács részletesen értékelte a hatéves bérmegállapodás eddigi hatásait. Bár az év elején megtett lépések óta még csak alig több mint fél év statisztikai adatai állnak rendelkezésre, az már ezek alapján is megállapítható, hogy a bérmegállapodás beváltotta a hozzá fűzött várakozásokat. Erőteljes lökést adott a bérdinamikának és ezen keresztül a fogyasztásnak, miközben a végrehajtott adócsökkentéseknek köszönhetően nem romlott a vállalati szektor költség-versenyképessége.
Turóczy László
Mindezek alapján úgy látjuk – és a Nemzeti Versenyképességi Tanács osztotta az NGM értékelését –, hogy jelenleg nincs szükség a hatéves bérmegállapodás kiegészítésére, ezért a megállapodásban rögzített mértékű adócsökkentéssel, illetve minimálbéremeléssel számolunk 2018. január 1-jétől.
A megállapodás értelmében akkor kerülhet sor a 2 százalékpontos szochó-csökkentésen felül további 0,5 százalékpontos vágásra, ha a bruttó átlagkereset január és szeptember között eléri a 11 százalékot. Erről viszont csak november végén közöl adatot a KSH. Elképzelhető, hogy már hamarabb döntés születik ebben a kérdésben?
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint január-július között a versenyszféra bruttó átlagkeresetének növekedési üteme meghaladta a megállapodásban rögzített 11 százalékot, és jó esély van rá, hogy ez a dinamika az év hátralevő részében is fennmarad. Bár a kormány még nem döntött róla, az NGM-ben azzal számolunk, hogy 2018 elejétől 2,5 százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa.
Mekkora bevételkiesést jelent a további 0,5 százalékpontos szochó-csökkentés?
A fél százalékpontos csökkentés negyven milliárd forintot hagy a magyar munkaadóknál. Azonban ennél lényegesen kevesebb összeg esik ki a költségvetésből, tekintettel egyebek között a szochó-csökkentés miatti munkabéremelésre is.
A kormány értékelése szerint a munkaadók mennyire tudtak alkalmazkodni az év eleji minimálbér emelésekhez? Mely ágazatban tapasztalták, hogy a megszokottnál nagyobb mértékben állították át részmunkaidős foglalkoztatásra az alkalmazottakat, illetve döntöttek úgy, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatják tovább őket?
Az eddig rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emeléséhez gyorsan és jelentősebb költségek nélkül tudott alkalmazkodni a vállalati szektor. Felgyorsult a bérfelzárkózás – legnagyobb mértékben az alacsonyabb hozzáadott értéket előállító ágazatokban és kevésbé fejlett régiókban –, de a bérszintemelkedés nem járt együtt a létszámcsökkenéssel, sőt az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedők száma több mint 100 ezer fővel nőtt idén. A vállalati szektor profitabilitása és beruházási aktivitása is javult, vagyis a vállalati versenyképesség nem romlott, amiben a szektor alkalmazkodóképessége mellett a végrehajtott adócsökkentések is fontos szerepet játszottak. Az első félévi adatok nem mutatnak növekedést a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányában, miközben a béren kívüli juttatások tömege egyenesen nőtt. Mindez arra utal, a vállalati szektorban összességében nem járt nagyobb reálgazdasági áldozattal a magasabb bérdinamikához való alkalmazkodás – bár egyedi ellenpéldák természetesen előfordulhatnak.
Milyen egyéb témák kerülhetnek az ősszel a tanács elé? A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban készül javaslat a tanács részéről? Ha igen, milyen irányba mozdulhat el a nyugdíjrendszer, érintheti-e a változás a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíj megállapítását?
A tanács napirendjét maguk a tagok határozzák meg. Folyamatban van az őszi ülések napirendjének összeállítása. A tagok eddigi jelzései alapján a tanács folytatja a munkaerőpiaci-szakképzési ügyek, valamint a digitalizáció témakörének vizsgálatát, de ezek mellett szinte bizonyosan napirendre fog kerülni az innováció, az oktatás, és általában a vállalati termelékenységet befolyásoló tényezők kérdése is. A nyugdíjrendszer egyelőre nem szerepel a tanács által vizsgált kérdések között.
Milyen további, a vállalkozások adminisztrációját könnyítő intézkedésekre tehet javaslatot ősszel a tanács?
A tanács először értékelni fogja az eddig megtett intézkedéseket, azok eredményeit és hatását, és ennek fényében tehet javaslatot a további beavatkozási irányokra. Az biztos, hogy az üzleti szabályozási környezet területén az eddig megvalósult lépések után is maradt tennivaló, így könnyen elképzelhető, hogy a tanácsnak ezen a területen további javaslatai lesznek.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
