8 különböző társadalmi jólétet meghatározó tényező alapján Magyarország Mexikó és Törökország után hátulról a harmadik helyet foglalja el az OECD országok jóléti rangsorában. Az biztató ugyanakkor, hogy sem Lengyelországtól, sem pedig Szlovákiától nem vagyunk nagyságrendekkel lemaradva.
Az életminőség meghatározása meglehetősen összetett feladat, vélhetően akkor kaphatunk valós képet az egyes országok lakóinak jólétéről, ha minél több indikátort veszünk figyelembe. Az OECD nemrég elindított egy külön honlapot, ahol nem csak országok, de egyes régiók szintjén is összehasonlíthatóak a társadalom alapvető társadalmi, gazdasági, szociális helyzetét meghatározó tényezők. A szervezet az egyes indikátorokat 8 csoportba osztotta és valamennyi országhoz hozzárendelt egy pontszámot, amely 1-10-ig terjed.
Az első mutató a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amelyet az OECD szerint leginkább az internetre bekötött háztartások aránya határoz meg. Ebben Magyarország a maga 66,7 százalékával az alsó harmad tetején foglal helyet, megelőzi többek között a visegrádi országokat, de még Olaszországot is. Hazánk 6 pontot szerzett és 23. helyen áll a 34 OECD ország között. A második mutató az állampolgári felelősségtudatra próbál rámutatni az országgyűlési választásokon való részvételi arányok összevetésével. Sajnos az OECD a statisztika összeállításán még nem rendelkezett a legfrissebb részvételi adatokkal, így a 2010-es első forduló 64 százalék feletti arányával számolt, amely szintén nem túl előkelő 4,3 pontot hozott Magyarországnak, helyezésünk pedig 24-ik.
A következő mutató az egyetlen, amelyre büszkék lehetünk, ez pedig a legalább középfokú végzettséggel bíró munkavállalók aránya, amely hazánkban 87,2 százalék. Ezzel a 8. helyet szereztük meg a 34-ből, és 8,7 ponttal járult hozzá a végső eredményhez. A munkával kapcsolatos mutatót, két indikátorból, a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi rátából számolták ki, amely Magyarországon 56,9, illetve 10,7 százalék az OECD adatai szerint. Ezzel hazánk a 29. helyen áll 4,4 ponttal. Az élhető környezetet a szálló por, egészen pontosan a PM2.5 részecske levegőben mért koncentrációja modellezi, amelyben Magyarország az utolsó előtti 2,5 ponttal.
Szintén nem lehetünk büszkék a háztartások rendelkezésre álló jövedelme alapján számolt mutatónkra, amely a 31. legkevesebb a 34-ből. Ez 1,2 pontot ér. Az igazi csapást az egészség mutató méri Magyarországra, amelyet a várható élettartam és a halandósági ráta alapján számított az OECD. Ebben az utolsó helyre kvalifikáltuk magunkat és csak 0,5 pontot kapunk a 10-ből. A hazai halandósági ráta egyébként 12 ezrelék, míg a várható élettartam 75 év. Az utolsó mutató a közbiztonság, amely a 100 ezer főre jutó gyilkosságok arányából állapítanak meg. Hazánk itt a középmezőnyben, a 19. helyen végez 9,6 ponttal, ugyanis itthon 1,5 gyilkosság jut 100 ezer emberre. A mezőnyből Mexikó emelkedik ki, amely elképesztő 22,9 fővel szerepel a statisztikákban.
Az összesítésben Magyarország 37 ponttal a harmadik legrosszabb helyen fut be. A sereghajtó Mexikó, a legmagasabb pontszámot pedig Ausztrália éri el. Látható, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal bíró Egyesült Államok csak a 10. helyet szerezte meg. Az USA sok pontot vesztett például a gyilkosságok magas arányával, de a várható élettartam sem éri el a 80 évet sok európai országgal ellentétben.
Szász Péter
mfor.hu
